Ugrás a tartalomra

Újra itthon?

Újra itthon?


Minden hazaút felér egy "rövidke" túlélő műsorral. Habár a rövid szó elég relatív, hiszen mindig attól függ, mihez is hasonlítunk. Ha egy víz nélküli sivatagi meneteléssel kel versenyre haza utunk, akkor mindenképp a rövid jelző a legmegfelelőbb. Ha viszont egy pihentető másfél órás repülőúttal versenyez, sajnos azonnal elveszíti e nemes kurta jelzőt. De mindezt nem maga az út hossza adja, hiszen kb. 800 km nem a világ. Látom, ahogy egyesek már forgatják a szemüket a jól bevált, te választottad szlogent motyogva. Naná, szép az életben, hogy jobbára van lehetőségünk választani, de nem mindegy kinek milyen kosárból kell kiemelni azt a bizonyos életmegváltoztató favoritot. Az én kosaram viszonylag szűkös volt, a munkanélküliség, alulfizetettség és a külföld tanyáztak benne. Hát hátulsó kör előre fuss alapon, a külföld lett a favorit.
A favorit, melynek bizony ára van. Mégpedig a hontalanság. Hiszen itt már nem, ott még nem vagy otthon. Beszéled a nyelvüket, eszed az ételeiket, esetleg megülöd velük a szokásaikat. De felháborodott pillanataidban kétségbeesetten igyekszel megosztani velük a "vastag bőr van a képén" kifejezés jelentését, s már-már azon kapod magad, hogy pofátlan módon próbálsz egy kis magyar nyelvet rájuk erőltetni. Mert ilyen széles tárháza káromkodásoknak bizony sehol sem fellelhető, mint kishazánkban szép nyelvünkön. Repked ott a "Scheiße" jobbra-balra, de nem érhet fel a "hogy az a ..." kezdetű végeláthatatlan befejezési lehetőséggel bíró klasszikussal.
Szóval röpke 16 óra utazás után otthon vagy. Az út során rád izzadt üléstársad minden molekuláját lemosva magadról, beülsz a régi szobádba, és időnként rakva a kályhára (a fatüzelés igazi antitalentumaként újra és újra eloltva saját tüzedet) kezedbe veszed a laptopot, és elszánod magad. Megosztod a világgal, hogy is látod hazatértedet és körülményeit, miért jössz vagy maradsz, és mit tapasztalsz utazásaid során. Talán valakin segíthetsz, talán valakit csak megmosolyogtatsz, talán csak kiírod magadból, mert az ma úgyis trendi.
Elsőre ennyit, remélem találkozunk még.
Üdv.,
Ny.