Kérj ajánaltot több biztosítótól egyszerre.  Részletek:
open_in_new

Válás Németországban – Lakhatást éríntő kérdések


Kinek kell kiköltözzön a közös házból válás esetén?

A váláshoz a legtöbb esetben térbeli elkülönülésre is szükség van. Ehhez a házastársaknak a lehető legkorábban tisztáznia kell a lakhatási körülményeiket. Arról, hogy ki költözzön el, gyakran heves viták alakulnak ki – főleg akkor, ha kisgyermekek is vannak a családban.

Kiköltözés bérelt ingatlanból

Ha pároddal közös bérleményben éltek, akkor gyakran mindketten aláírtátok a lakásbérleti szerződést. Ha csak az egyikőtök költözik el, a szerződésben nem következik be változás. A kiköltöző fél saját részéről nem mondhatja fel a szerződést, hiszen ezt csak közösen tehetik meg a bérlők.

Az elköltöző félnek ebből több hátránya keletkezhet, hiszen továbbra is felelősséget kell vállaljon a lakásért és a bérleti díj fizetéséért, noha már nem is lakik ott. Nem támaszthat továbbá igényt arra, hogy a bérbeadótól visszakapja a befizetett kaució egy részét. A hátrányok kiküszöbölésére három lehetőség állhat fenn.

  1. A bérleti szerződés megváltoztatása
    Kérdezz rá a bérbeadónál, hogy kiköltözőként hajlandó-e mentesíteni a szerződés alól! Ez azonban egy olyan változtatás, melyhez mindkét szerződő fél beleegyezése szükséges. Nem elegendő, ha pároddal egymás között megegyeztek róla, hogy te kilépsz a szerződésből! Ehhez mind a bérbeadó, mind pedig a másik bérlő hozzájárulására is szükség van.  Ez pedig gyakran problémás.

 

        2. Mentesítő megegyezés

Előfordulhat, hogy a bérbeadó ragaszkodik ahhoz, hogy mindkét fél továbbra is bérlő maradjon. Ezzel magát biztosítja be, hiszen fizetési nehézségek esetén rendelkezik egy második kötelezettel. Ilyenkor megegyezhettek arról, hogy az egyik bérlő a másikat mentesíti egyes kötelezettségei alól. Erről azonban csak házastársak, egymás között egyezhetnek meg. A bérbeadó ilyenkor is követelheti az elmaradt pénzét a kiköltözöttől, azonban az elköltözött félnek lehetősége van visszakövetelnie egykori párjától a befizetett összeget.

 

  1. Bérleti szerződés felmondása
    A házastársak fel is mondhatják az albérletet a felmondási idő betartásával. Ilyenkor mindkettőtöknek el kell költöznie és új lakást kell keresnie. Pont ezért veszik ezt a lehetőséget ritkán igénybe. Az egy évnyi Trennungsjahr alatt a kiköltöző nem kényszerítheti házastársát a lakásbérlet közös felmondására! Az egy év letelte után azonban már nem élvez védettséget. Ha továbbra sem egyezik ebbe bele, a másik fél pert indíthat a közös felmondás érdekében. 
  2. a. Alternatív megoldásként bírósági keresetet adhatsz be a lakás kiutalására. A bíróság ilyenkor dönthet úgy, hogy a bérlői jogviszony csak az ingatlanban lakó féllel áll fenn a továbbiakban. A bérbeadó az ítéleten nem változtathat! A bíróság azonban ellenőrzi a lakásban maradó fél fizetőképességét, és csak megfelelő anyagi háttér esetén ítéli neki a lakhatás jogát.  
  3. b. Figyelem: a kiköltözőnek át kell jelentkeznie az illetékes hivatalnál, illetve át kell íratnia a nevén levő telefon, internet, áram, fűtés és egyéb szolgáltatásokat!

Kiköltözés saját ingatlanból

Saját lakás vagy ház esetén legalább a bérbeadóval nincs probléma. Azt viszont nem könnyebb tisztázni, hogy ki marad a lakásban? Ha az ingatlan közös tulajdonú, azon a válás sem változtat. A kiköltöző fél bérleti díjat követelhet házastársától. A fizetésre hivatalosan fel kell szólítani, ettől az időponttól kezdve támaszthat igényt lakbérre. Visszamenőleg azonban erre nincs lehetőség! (német PTK 1361/b paragrafusának 3. bekezdése; PTK 745. paragrafusának 2. bekezdése) Ha azonban az ingatlanban maradó félnek nincs jövedelme és a közös gyermekeket itt neveli, nem kötelezhető bérleti díj fizetésére.

Ha egykori házastársaddal közösen vettetek fel lakáshitelt (akár építésre, akár vásárlásra), továbbra is köteles vagy törleszteni azt. A bankot nem érdekli a válás, sem a kiköltözés. Aki a különélés ideje alatt egyedül törleszti tovább a közös ingatlanhitelt, az a tartásdíj megállapításánál és a vagyonmegosztási kérdéseknél érvényesítheti ezt.

Az ingatlan sorsáról a különélés alatt kell döntenetek: az egyik fél egyedül megtartja az ingatlant és kivásárolja a másik felet? Vagy inkább közösen eladnátok a lakást? Fontos azonban tudni, hogy érdemes mindent tisztázni a kiköltözést megelőzően, hiszen 6 hónap távollét után automatikusan elveszted a jogodat a visszaköltözésre. És ezen sajnos a társtulajdonosi jogviszony sem változtat.

Ez is érdekelhet:

Válásról szóló cikkünk első részében a különélésről írtunk.
Válásról szól szóló cikksorozatunk harmadik részét a gyermektartásról itt találod.
 

Forrás: finanztip.de

A cikk tartalma informatív jellegű és nem tanácsadás ezért nem vállalunk érte felelősséget. Tanácsadásért és pontos információkért kérjük forduljon kompetens hivatalokohoz, szakemberekhez. A szakértők által írt cikkek tartalmáért ők felelnek.

Legutóbbi cikkek

Legolvasottabb cikkeink

-
Scroll to Top