Minden házasságban adódnak krízishelyzetek. Sokszor ezek áthidalhatatlanok, ezért a különélés, majd válás mellett döntötök.
Mielőtt ezt meglépitek, el kell gondolkodnod több kérdésről: ki költözik el? Kivel maradnak a gyerekek? És anyagilag mivel jár egy válás?
A Trennungsjahr fogalma
A német jog értelmében egy házaspárnak legalább egy évet külön kell leélnie a váláshoz. Ez a Trennungsjahr. A válást ezt követően lehet kérvényezni (közösen vagy csak az egyik fél által). Ha a válásba nem egyezik bele a másik fél, akkor a bíróság 3 különtöltött év után szokta kimondani a válást a német PTK 1566. paragrafusának 2. bekezdése értelmében. A különélés tényének és időtartamának bizonyítása a válást kezdeményező félre hárul.
Különélés a német jog szerint
A német PTK 1567. paragrafusa értelmében a különélés azt jelenti, ha a felek között már nem áll fenn házastársi közösség. Az nem elegendő, hogy nem értitek meg egymást vagy nem beszéltek. Külön utakon kell járnotok, de nem szükséges az ellenséges viszony a váláshoz! Elegendő hozzá, hogy az egyikőtök kiköltözik a közös lakóhelyetekről, így fizikailag is elkülönültök egymástól.
Bizonyos feltételek mellett a Trennungsjahr eléréséhez akár egy fedél alatt is élhettek tovább, ha nem vezettek közös háztartást. Ehhez külön szobában kell aludnotok, külön kasszán kell lennetek és nem intézhettek közösen hétköznapi dolgokat, mint a főzés, mosás vagy bevásárlás. Azt, hogy külön, de egy fedél alatt éltek, normális esetben nem kell bizonyítanod. A bíró nem fogja ellenőrizni a tényleges életkörülményeiteket. Problémád csak akkor lehet belőle, ha a másik fél letagadja a különélést. Ilyenkor szükség van a bizonyításra.
Válókereset benyújtása
Erre többnyire csak a Trennungsjahr lejárta után van lehetőséged. Az egy évet általában be kell tartani, még ennél rövidebb idejű házasság esetén is! Ennek letelte után a bíróság ellenőrzi a körülményeket és kimondja az egyetértő válást. Ha nem telt le az egy év, a bíróság elutasíthatja a keresetet és díjat is kell fizetned utána. A gyakorlatban az ügyvédek a Trennungsjahr letelte előtt nyolc héttel adják be a keresetet, hiszen néhány hétbe beletelik, míg kimondják a válást. Ha mindkét fél azt állítja, hogy letelt az egy év különélés, a bíróság nem ellenőriz semmit, illetve nincs szükség bizonyítékokra.
Az év leteltének bizonyítása
Ha a felek állítása nem egybehangzó, akkor a bíróság bizonyítékokat kér. A más dátum megadása a különélésre még nem probléma, ha mindkét időpont óta eltelt egy év. Probléma akkor van, ha az egyik fél cáfolja az egy év leteltét.
Bizonyítékul szolgálhat egy új lakásbérleti szerződés, vagy egy lakcímről való ki/bejelentkezést igazoló papír. Tanúk segítségével is bizonyíthatod a különélés tényét. Ezt persze akkor nehezebb, ha közös lakóingatlanban éltetek külön. Ilyen esetekben mindig érdemes dokumentálnotok a különélést.
A házastársak írásban megegyezhetnek arról, hogy adott dátum óta a lakásban külön élnek. Ha ezt a másik fél nem hajlandó aláírni, akkor küldj neki (lehetőleg ajánlottan) egy hivatalos levelet erről! A feladóvevénnyel bizonyíthatod, hogy őt erről tájékoztattad hivatalos formában is.
Elválhatok-e a Trennungsjahr lejárta előtt?
Ritka esetekben igen. Ha a válókeresetet indító személy elmagyarázza beadványában, hogy nem várható el tőle a házasság folytatása (Német PTK 1562. paragrafusának 2. bekezdése). Az erre megfelelő okok lehetnek: bántalmazás, a másik fél gyermeket vár egy új partnertől, alkohol-, szerencsejáték- vagy drogfüggőség. Akár az éveken át tartó megalázás, megszégyenítés is adhat jogalapot a Trennungsjahr elhagyására (lásd: OLG Oldenburg döntése 2018. április 26-áról: Az. 4 UF 44/18). Mindig a másik félen múló körülményt kell felmutatni a bíróság előtt, tehát aki egy új partnert teherbe ejt, az nem kérelmezheti az egyéves időszak figyelmen kívül hagyását a bíróságon.
Mi a Versorgungsausgleich? Mikor egyenlítik ki a megszerzett nyugellátási jogosultságokat?
A nyugdíjra való jogosultság, például azok, amelyeket te és volt partnered házasságotok vagy élettársi kapcsolatotok során szereztetek, közös szerzeménynek minősülnek. Ezért egyenlő részben járnak mindkettőtöknek. Ha elváltok, a két fél valamennyi nyugdíjjogosultságát kiegyenlítik - ez a Versorgungsausgleich.
Van olyan helyzet, amikor nem jár a nyugdíjkiegyenlítés?
Ha sok idő telt el a különválás (önálló háztartásba költözés) és a válás kimondása között, ez következményekkel járhat a nyugdíjkiegyenlítésre is. A Brandenburgi Tartományi Legfelsőbb Bíróság (13 UF 25/21) a közelmúltban hozott irányadó ítéletet. A konkrét esetben egy pár csak 13 évvel a különválásuk után indította meg a házasság felbontására irányuló eljárást. A különválás időpontjában mindkét fél olyan szerződést is kötött, amelyben mindketten lemondtak a tartásdíjról, és megállapodtak a vagyon elkülönítésében. A nyugdíjkiegyenlítést a törvényi rendelkezésekkel összhangban kívánták rendezni. A kiegyenlítés tekintetében azonban a Bíróság azt a különválás évének végéig tartó időszakra korlátozta azt.
A nyugdíjkiegyenlítés kizárási okai:
- Rövid házasság
Amennyiben a házasság csak három évig vagy annál rövidebb ideig tartott, a nyugdíjkompenzációra csak akkor kerül sor, ha az egyik vagy mindkét volt partner ezt a családjogi bíróságnál kérik. - Kisértékű jogigény
Amennyiben a volt élettársak jogai túlnyomórészt egyenértékűek, vagy ha egyedi, kis értékű jogokról van szó, a családjogi bíróság nem hajtja végre a kérést. - Kötelességszegés
A házastárs nyilvánvaló kötelességszegése esetén is általában elmarad a kiegyenlítés. - Egyedi megállapodás
A házaspárok előre megállapodhatnak a nyugdíjellátás kialakításáról válás esetén. Ezt közjegyző előtt kell megfogalmazni ahhoz, hogy a bíróságon érvényesek legyenek.
Forrás (Versorgungsausgleich tekintetében): n-tv.de, deutsche-rentenversicherung.de
Ez is érdekelhet:
Válásról szóló cikksorozatunk második részét a szétköltözésről itt találod.
Válásról szól szóló cikksorozatunk harmadik részét a gyermektartásról itt találod.
Forrás: finanztip.de
Németországi Munkalehetőségek
