Mi a próbamunka célja?
A munkahelyre pályázók általában versengenek egymással, versenyt futnak a munkahelyért. Nagyon sok munkáltató a pályázási idő végén egy úgynevezett próbamunkát kér tőlük, és így egy rövid ideig a kiválasztott jelöltekkel ingyen végeztethet (rész)feladatokat.
Mi a különbség a próbaidő (Probezeit) alatt végzett munka és a próbamunka (Probearbeit) között?
A próbamunka kereteiben a munkáltató és a munkavállaló jobban megismerheti egymást. Munkaviszony nem jön létre. A potenciális főnök képet alkothat a jövendő alkalmazottról, és a pályázó is jobban megismerheti a vállalatot, a vállalati folyamatokat. A benyomások alapján mindkét fél eldöntheti, hogy kötnek-e munkaszerződést ezt követően.
Próbaidő esetén a munkaviszony már létrejött, munkabér jár az alkalmazottnak és biztosítotti jogviszony is létrejön. Közös a két forma között, hogy mindkét jogviszonyt bármelyik fél
azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja.
Jár-e munkabér próbamunka esetén?
Nem, a vállalat nem köteles bért fizetni. Még a minimálbér-fizetési kötelezettség sem áll fenn. Viszont a cég fizethet önkéntes alapon költségtérítést. Például átvállalhatja az utazási költségeket vagy az étkezés költségeit.
Végeztethet-e a cég bármilyen munkát próbamunka keretében?
A pályázó nem vállalhat olyan feladatokat, amelyeket a fizetett munkavállalók végeznek – legfeljebb annak egy részét. A jelölt teljesen szabad annak eldöntésében, hogy elvégez-e egy feladatot. Nem kell önállóan feladatot elvégeznie a feladatokat. Ehelyett a jelöltet inkább „kézen kell fogni”, és kötelezettség kell bevezetni a munka tartalmába és a rá váró feladatokba.
Egy példa: Az értékesítési részlegen próbamunkát végző jelölt részt vehet az ügyfelekkel folytatott beszélgetésekben, és bele is hallgathat. Azonban önállóan nem szabad értékesítési beszélgetést folytatnia ügyfelekkel.
Mennyi ideig tarthat a próbamunka?
A jogalkotó nem határoz meg felső határt a próbamunka időtartamára. A jelentkezőt azonban nem helyes egy hétnél tovább próbamunkára kérni. Leggyakoribb az, ha rövidebb időszakokra, például reggel vagy délután néhány óráról van szó. Ezenkívül a jelöltnek be kell tartani a szüneteket a próbamunka ideje alatt, és nem szabad túlóráznia. Maga dönthet arról, mikor jön be a céghez vagy mennyi ideig marad. Nem kell műszaktervhez tartania magát.
Vannak olyan esetek, amikor a próbamunkaért bért követelhet bíróság előtt a próbamunkán megjelenő jelölt?
Amennyiben a kérelmező beépül a vállalat folyamataiba, és már nem csak "kipróbálja", hanem valódi munkateljesítményt is nyújt, akkor a kérelmező fizetést követelhet a bíróságon előtt a végzett munkáért. Ehhez nincs szükség írásbeli szerződésre. Ennek értelme az, hogy megvédjék a munkavállalókat a kizsákmányolástól.
Keletkezik-e társadalombiztosítási jogviszony próbamunka idejére?
Próbamunka idején esetén a kérelmezőnek nem jár társadalombiztosítási jogviszony. Azt is tudni kell, hogy ha a vállalatot kár éri a munkavállaló hibájából, akkor azt az ő magánfelelősségi biztosítása térítheti meg.
Amennyiben a kérelmezőt baleset éri a próbamunka során, a törvényes balesetbiztosítás nem vonatkozik rá. A munkanélkülieknél más a helyzet: bizonyos körülmények között törvényesen biztosítottak a balesetek ellen.
Mit szoktak leírni a próbamunkáról szóló megállapodásban?
Forrásunk azt javasolja, hogy a cég és a munkáltató – lehetőleg írásban – állapodjanak meg a próbamunka legfontosabb elemeiben. Ezek a következők:
- a jelölt utó- és utóneve
- a próbamunka helye
- a próbamunka időtartama
- annak feltüntetése, hogy a kérelmező nem köteles munkát végezni
- a jelölt kapcsolattartója
- annak megemlítése, hogy mindkét fél bármikor (szóban) befejezheti a próbamunkát
- annak megemlítése, hogy nem fizetnek fizetést
Forrás: personio.de