Németország az adók és járulékok tekintetében élmezőnyben van más ipari országokhoz képest. A kötelezően befizetett pótlékok között létezik az ún. Solidaritätszuschlag (szolidaritási pótlék), amelyet havonta levonnak minden munkavállaló fizetéséből. Hogy mennyi ez az összeg, és miért kell fizetned, megtudhatod a cikkből.
FIGYELEM, a Solidaritätszuschlag-ot 2021-tól reformálták. Részletek ITT
Mi a szolidaritási pótlék?
A szolidaritási pótlékot (hétköznapi német nyelven „Soli”) havonta levonják minden Németországban munkát vállaló fizetéséből. Azonban nem csak a jövedelemből vonható le, hanem a tőkenyereségből (kamatok és osztalékok) is.
Kinek kell fizetnie a szolidaritási pótlékot?
Alapvetően minden német és külföldi állampolgárnak, aki Németországban dolgozik. Azonban, mint általában az adójogban, itt is vannak kivételek. Megkülönböztetik ugyanis az alacsony keresetű személyeket a jól keresőktől.
Kinek nem kell szolidaritási pótlékot fizetnie?
2020 december 31-ig: Ha egy egyedülálló személy jövedelme nem több mint 972 euró évente, nem kell szolidaritási pótlékot fizetnie. A házaspárokra az összeg duplája (1.944 euró) vonatkozik.
Akinek pedig a fizetése épp, hogy ennek a „nulla zónának” nevezett határérték fölött van, vagyis 973 és 1.340 euró között (házastársakra a dupla érték érvényes), kevés szolidaritási pótlékot kell fizetnie.
2021 január 1-től a német kormány az alacsony jövedelmű adófizetőknek teljesen eltörli a Soli kötelezettséget. Erről ITT írtunk bővebben.
A „Soli” értékének kiszámítása
A szolidaritási pótlék a jövedelemadó 5,5 százaléka. Ennek értelmében, ha egyedülállóként az 1-es adókategóriában 180 euró jövedelemadót fizetsz, akkor ennek az 5,5 százaléka 9,90 euró. Ez azt jelenti, hogy havonta majdnem 10 eurót költesz szolidaritási pótlékra.
Miért kell szolidaritási pótlékot fizetned?
A szolidaritási pótlékot Helmut Kohl kancellár vezette be 1991-ben azzal a céllal, hogy a 2. Öbölháború 17 milliárd márkás költségeit fedezni tudja.
A pénzt a közép-, kelet- és dél-európai országok, valamint az új tartományok megsegítésére használták. A 90-es évek közepén Németország egyesülését finanszírozták a pótlékból.
A gyerekek szerepet játszanak a szolidaritási adó kiszámításánál?
Igen, a munkaadó kiszámítja a munkavállaló gyerekek miatti adókedvezményét egy fiktív jövedelem alapján. Kiszámítása bonyolult, mivel az adókedvezmény mellett a BEA gondozási, nevelési és képzési járulékot is figyelembe veszik.
A szolidaritási pótlék alkotmányellenes?
Az Alsó Szászországi (Niedersachsen) pénzügyi bíróság meg van győződve arról, hogy a szolidaritási pótlék alkotmányellenes, ugyanis sérti az alaptörvény 3. cikkébe foglalt egyenlő bánásmód törvényt, ezért kérelmet nyújtott be az alkotmánybírósághoz az ügy átvizsgálására.
Ez azt jelenti, hogy a munkavállalókat egyenlő mértékű adózási terhek mellett különböző nagyságú szolidaritási pótlékkal terhelik. Így fordulhat elő például, hogy a Németországban élő és dolgozó személyek magasabb „Soli”-t fizetnek, mint kollégáik, akik naponta átkelve a határon ugyanannak a munkaadónak dolgoznak külföldön.
Az alkotmánybíróság még nem döntött a kérdésben.
25 év után eltörölnék a szolidaritási pótlékot
Mivel a szolidaritási pótlék csak az államkasszát illeti meg, és a befolyt pénz sorsát nem lehet nyomon követni, politikailag hiteles cselekvés lenne, ha az állami kiadásokat csökkentenék és a szolidaritási pótlékot megszüntetnék. 2030-ig azonban csak a „Soli” lépéses csökkentéséről szól a fáma.
Forrás: www.vlh.de, www.welt.de, www.faz.net
Frissült 2020 Nov 24