Kettős adózás: Kaphatsz külföldi jövedelemre adómentességet, ha Németországban élsz?
A németek nem mindig ismerik el a külföldi munkajövedelem adómentességét
Kelt: 2022-12-14
A konkrét jogesetben Hollandiában dolgozott a Németországban élő munkavállaló
A düsseldorfi adóügyi bíróság az úgynevezett 30%-os szabály alkalmazását követően állást foglalt a holland bérek jövedelemadójának németországi megítéléséről.
Az FG Düsseldorf elé került ügyben (2022. október 25-i ítélet, 13 K 2867/20 E) egy mérnök, aki kizárólag Németországban élt, és egy holland munkáltatótól kapott bért, panaszt emelt az adóhatósági végzés ellen, melyben a németek adót vetettek ki a Hollandiában adómentes részre. A bérek esetében a holland úgynevezett 30% -os szabályt alkalmazták. A 30%-os szabály értelmében a munkáltató a holland jog szerint a munkavállalónak a munkabérének 30%-át adómentesen fizetheti meg – bizonyos feltételek teljesülése esetén – , a ténylegesen felmerült költségek igazolása nélkül.
Jövedelemadó-bevallásában a munkavállaló adózási szempontból felosztotta teljes fizetését (beleértve a 30%-os részesedést is) a Hollandiában és más országokban ledolgozott napok alapján. Az adóhatóság adókötelesnek tekintette a 30%-os szabály alkalmazását követően Hollandiában adómentes bért is. Az adóhatóság véleménye szerint a holland 30%-os szabály alá eső rész nem tartozott a holland adóztatás hatálya alá, és ezért szerintük Németországban a kettős adóztatás elkerüléséről szóló államközi szerződés rendelkezéseinek megfelelően adóköteles.
Az FG Düsseldorf előtti a munkavállaló nem tudta megvédeni igazát. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az államközi szerződés szabályai értelmében Németországnak a német adóalapból csak azokat a jövedelmeket kell kizárnia, amelyeket Hollandia ténylegesen megadóztatott.
Forrás: haufe.de
Mit érdemes tudnod a kettős adóztatásról Németországban?
A németországi kettős adóztatás elkerülése
Kelt: 2022. október 31.
2011-ben Magyarország és Németország között megállapodás született a kettős adóztatás elkerüléséről (Vermeidung der Doppelbesteuerung) és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról, amelyet a magyar országgyűlés törvénybe iktatott.
Az Egyezmény a két ország közötti gazdasági kapcsolat és adózási ügyekben való együttműködés megerősítését szolgálja a pénzügyi akadályok elmozdításával.
Az 1. és 2. cikkből kiderül, hogy a megállapodás az egyik vagy mindkét országban belföldi illetőségű személyekre és azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, amelyeket az egyik szerződő fél, annak tartománya illetve politikai alegysége vet ki.
Jelenleg az Egyezményt Németországban a jövedelemadóra, társasági adóra, ipari adóra, illetve a vagyon- és telekadóra, Magyarországon pedig a személyi jövedelemadóra, a társasági- és telekadóra, illetve az építményadóra kell alkalmazni.
A megállapodás kiterjed az említett adókra kivetett pótlékokra, vagy minden olyan adóra, amelyet az Egyezmény aláírása után a létező adók mellett vagy azok helyett vezettek be.
A kettős adóztatás lényegéről és még több fontos tudnivalóról itt olvashatsz bővebben magyar nyelven.
Fontos tudni, hogy az Egyezmény részletesen szabályozza, hogy mely jövedelmek után melyik országban kell adót fizetni – például a munkabér, nyugdíj, vállalkozási tevékenységből származó jövedelem vagy ingatlanhaszon esetén. A leggyakoribb esetek közé tartozik, amikor valaki Németországban dolgozik, de Magyarországon is rendelkezik adóköteles jövedelemmel. Az ilyen helyzetekben az Egyezmény előírásai alapján kizárják a kétszeres adófizetést, például úgy, hogy az egyik országban megfizetett adót a másik országban beszámítják. Emellett mindkét ország adóhivatala együttműködik az esetleges vitás kérdések rendezésében is. Ez a rendszer különösen fontos a külföldön dolgozó magyar állampolgárok számára, hiszen segít elkerülni a felesleges adóterheket és biztosítja az átláthatóságot az adózásban.
Forrás: Bundesfinanzministerium.
