Csökkenne a húsfogyasztás, ha több adóval terhelnék?
Különadót vetnének ki a húsra Németországban?
Csökkenne a húsfogyasztás, ha több adóval terhelnék?
A húsra, a tejre és a tojásra vonatkozó 19 százalékos adókulcs, illetve a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó adó eltörlése: Ezt követelik többek között az agrárpolitikai tudományos tanácsadó testület, a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség, a Jövő Mezőgazdasága Bizottság, az úgynevezett Borchert-bizottság, a Greenpeace, az Európai Bizottság, a Német Fogyasztói Szervezetek Szövetsége és a VdK Szociális Szövetség.
De mit mondanak a megkérdezett vásárlók például a szupermarketek parkolójában?
A válaszok a "Nem tudnánk nélkülözni" -től a "Amúgy sem eszem sok húst" -ig és a "Lehet, hogy nem eszem húst hetente egy másik napon" -ig terjednek.
És a nagy üzlethálózatok képviselői?
Bernd Ohlmann, a Bajor Kereskedelmi Szövetség ügyvezető igazgatója abból indul ki, hogy az állati termékekre kivetett MwSt megemelése, valamint a gyümölcs- és zöldségárak csökkentése nem lenne különösebb hatással a fogyasztói szokásokra.
Kelt 2022 június 29
Forrás: br.de
Németország távlati tervei között szerepel, hogy növeli a haszonállatok jólétét.
Kelt: 2022. január 13.
2040-re minden haszonállatnak külön helye legyen az alvásra, evésre, játékra, illetve ún. klímazónákat teremtenének az ólakban, ahol az állatok a külvilággal is kapcsolatba kerülhetnének. A disznók, marhák, juhok és baromfik lakhelyeinek korszerűsítése a számítások szerint éves szinten 3-5 milliárd euróba kerülne. A valóságban a németországi haszonállatok mintegy háromnegyede csupán a hatályos törvények által előírt minimum körülmények között élhet.
Természetesen ezt az állati termékek végfelhasználói (a vásárlók) fizetnék meg. Julia Klöckner (CDU) mezőgazdasági miniszter erről január elején beszélt Berlinben. A miniszter egy bonni ügyvédi irodát, illetve az Európai Bizottság egykori szakértőit egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére kérte fel, melynek eredményeit mutatta be a sajtónak. A szakértők annak lehetőségeit keresik, miként lehetne előteremteni a fentiekhez szükséges anyagi többletet?
Mit jelentene ez a mi pénztárcánk szempontjából?
2021 februárjában hozták létre a korábbi CDU-s mezőgazdasági miniszter, Jochen Borchert nevével azonosított Borchert-Bizottságot (Borchert-Kommission). Az állati termékek ÁFÁ-jának emelése mellett a Bizottság azzal a javaslattal állt elő, hogy vessenek ki rájuk adott mennyiségre vonatkozó fogyasztói adót vagy szolidaritási pótlékot. Ez hústermékek esetén kilogrammonként 40-47, vaj vagy sajt esetében 15, míg tej vagy tojás esetén 2 centnyi többletet jelentene a vásárlóknak. Ezt természetesen csak azoknak kellene fizetniük, akik vásárolnak/fogyasztanak állati készítményeket. A Bundestag 2021 júliusában felkérte Klöcknert, hogy tegyen javaslatokat ezen ötletek gyakorlati megvalósítására. A miniszter pedig ennek hatására kérte a tanulmány elkészítését.
Klöckner konszenzusra törekszik, tisztában van azzal, hogy a gazdák az új feltételeket csak állami támogatással tudnák megteremteni. Azt is elmondta, hogy a szupermarketekben kapható, sajátmárkás hústermékek mintegy 88 %-a csak a minimum körülményeket garantáló gazdaságokból származik. Ezeket az olcsó húsokat keresi a legtöbb vásárló…
Az említett termékeket Németországban jelenleg 7 %-os ÁFA terheli az élelmiszerek esetén szokványos 19 %-os kulcsa helyett. Az 19 %-ra való ÁFA-emelés az államkasszának évi 5,5-6,3 milliárd eurót hozna. Lehetőség lenne az összes élelmiszer ÁFA-kulcsának megemelésére is Németországban, ám a szakértők szerint ez túlzottan nagy terhet róna a vásárlókra. Egyesek a megemelt ÁFA ellensúlyozásaként a friss zöldségek, gyümölcsök és biotermékek ÁFA-csökkentését javasolják.
Döntést még nem hozott a mezőgazdasági tárca, ám az állatjóléti járulék (Tierwohlabgabe) bevezetése az Uniós jog szempontjából problémás. Ha külföldről érkező állati termékekre is kivetnék ezt Németországban anélkül, hogy a német állam külföldi termelőknek, gazdáknak is támogatást nyújtana a gazdaságok korszerűsítéséhez, az szembe menne az EU-joggal. És mindemellett még a gazdákkal is egyezkedni kell, akik nem tudnak hosszú távra tervezni, ugyanakkor anyagi biztonságot szeretnének kiharcolni maguknak.
Forrás: tagesspiegel.de
