Különadót vetnének ki a húsra Németországban?


Ezek a német állam tervei az állatok jólétének finanszírozására

Németország távlati tervei között szerepel, hogy növeli a haszonállatok jólétét.

2040-re minden haszonállatnak külön helye legyen az alvásra, evésre, játékra, illetve ún. klímazónákat teremtenének az ólakban, ahol az állatok a külvilággal is kapcsolatba kerülhetnének. A disznók, marhák, juhok és baromfik lakhelyeinek korszerűsítése a számítások szerint éves szinten 3-5 milliárd euróba kerülne. A valóságban a németországi haszonállatok mintegy háromnegyede csupán a hatályos törvények által előírt minimum körülmények között élhet.

Természetesen ezt az állati termékek végfelhasználói (a vásárlók) fizetnék meg. Julia Klöckner (CDU) mezőgazdasági miniszter erről január elején beszélt Berlinben. A miniszter egy bonni ügyvédi irodát, illetve az Európai Bizottság egykori szakértőit egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére kérte fel, melynek eredményeit mutatta be a sajtónak. A szakértők annak lehetőségeit keresik, miként lehetne előteremteni a fentiekhez szükséges anyagi többletet?

Mit jelentene ez a mi pénztárcánk szempontjából?

2021 februárjában hozták létre a korábbi CDU-s mezőgazdasági miniszter, Jochen Borchert nevével azonosított Borchert-Bizottságot (Borchert-Kommission). Az állati termékek ÁFÁ-jának emelése mellett a Bizottság azzal a javaslattal állt elő, hogy vessenek ki rájuk adott mennyiségre vonatkozó fogyasztói adót vagy szolidaritási pótlékot. Ez hústermékek esetén kilogrammonként 40-47, vaj vagy sajt esetében 15, míg tej vagy tojás esetén 2 centnyi többletet jelentene a vásárlóknak. Ezt természetesen csak azoknak kellene fizetniük, akik vásárolnak/fogyasztanak állati készítményeket. A Bundestag 2021 júliusában felkérte Klöcknert, hogy tegyen javaslatokat ezen ötletek gyakorlati megvalósítására. A miniszter pedig ennek hatására kérte a tanulmány elkészítését.

Klöckner konszenzusra törekszik, tisztában van azzal, hogy a gazdák az új feltételeket csak állami támogatással tudnák megteremteni. Azt is elmondta, hogy a szupermarketekben kapható, sajátmárkás hústermékek mintegy 88 %-a csak a minimum körülményeket garantáló gazdaságokból származik. Ezeket az olcsó húsokat keresi a legtöbb vásárló…

Az említett termékeket Németországban jelenleg 7 %-os ÁFA terheli az élelmiszerek esetén szokványos 19 %-os kulcsa helyett. Az 19 %-ra  való ÁFA-emelés az államkasszának évi 5,5-6,3 milliárd eurót hozna. Lehetőség lenne az összes élelmiszer ÁFA-kulcsának megemelésére is Németországban, ám a szakértők szerint ez túlzottan nagy terhet róna a vásárlókra. Egyesek a megemelt ÁFA ellensúlyozásaként a friss zöldségek, gyümölcsök és biotermékek ÁFA-csökkentését javasolják.

Döntést még nem hozott a mezőgazdasági tárca, ám az állatjóléti járulék (Tierwohlabgabe) bevezetése az Uniós jog szempontjából problémás. Ha külföldről érkező állati termékekre is kivetnék ezt Németországban anélkül, hogy a német állam külföldi termelőknek, gazdáknak is támogatást nyújtana a gazdaságok korszerűsítéséhez, az szembe menne az EU-joggal. És mindemellett még a gazdákkal is egyezkedni kell, akik nem tudnak hosszú távra tervezni, ugyanakkor anyagi biztonságot szeretnének kiharcolni maguknak.

Forrás: tagesspiegel.de

Legutóbbi cikkek

Legolvasottabb cikkeink

-
Scroll to Top