Update 2022 aug. 2: Az újonnan érkezők az első 3 hónapban is jogosultak lehetnek Kindergeldre. Részletek ITT:
Amikor uniós állampolgárként (vagy más olyan ország polgáraként, akire érvényes az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló egyezmény) németországi lakcímet létesítesz, akkor alapesetben nem vagy jogosult a belföldi lakhely vagy tartózkodási hely létesítésétől számított első három hónapban családi pótlékra (Kindergeld).
Erről a jövedelemadóról szóló törvény (EStG) 62. paragrafusának 1a bekezdésének első mondata rendelkezik. Ez a három hónapos kizárás nem érvényes, ha németországi jövedelemmel rendelkezel mezőgazdasági/erdőgazdasági, vállalkozási, önálló vagy nem önálló (alkalmazotti/hivatalnoki) forrásból: erről a törvény azonos paragrafusának második mondata rendelkezik.
Példa: Az apa (“A”) már 2019 óta németországban lakik és nem önálló munkát végez. Felesége (“B”), aki háztartásbeli, eddig hároméves fiukkal Lengyelországban lakott és csak 2020 szeptemberében költözött férjéhez Németországba. “B” 2020. szeptemberi hatállyal családi pótlékot igényel. “A” kijelentette, hogy egyetért a családi pótléka fizetésével “B” javára. A döntéshozó Familienkasse viszont csak 2020. decemberétől akarja folyósítani a juttatást.
A lakhely funkciója a Szövetségi Pénzügyi Bíróság (BFH) joggyakorlata szerint
Az jogosult családi pótlékra az EStG 63. Paragrafusa szerint, akinek lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van vagy lakhely és tartózkodási hely hiányában is korlátozás nélküli jövedelemadóra kötelezett vagy annak tekinthető (62. Paragrafus 1. bekezdés). A jogosultság akkor is fennáll, ha a gyerek lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye az EU másik tagállamában van (63. paragrafus, 1. bekezdés, 1. pont, 3. mondat). Ennek alapján a jogosultság “A” esetében fennáll, “B” esetében nem, mivel “B”-nek sem lakhelye, sem szokásos tartózkodási helye nem volt Németországban.
A BFH ítélete szerint (Urteil v. 4.2.2016, III R 17/13) “B” mégis jogosultnak minősül. Az Európai Tanács (ET) 987/2009 rendelete szerint az egész család helyzetét úgy kell megítélni, mintha az összes tagja a tagállam jogrendje alá tartoznának és ott laknának (lakhelyfunkció). A tagok közé tartoznak a családtagok – nem csak a szülők, hanem mindazon személyek, akik a tagállam jogrendje szerint jogosultak családi ellátást igényelni.
Bár “B”-nek nem volt 2020. szeptember előtt belföldi lakhelye, de az uniós jog alapján az ET 883/2004 rendelete 67. paragrafusa 1. mondata és az ET 987/2009 rendelete 60. paragrafusa 1. bekezdés 2. mondata szerint a lakhely meglétét vélelmezni kell. A 987/2009 rendelet hatályos az apára lengyel állampolgárként. Az apa továbbá a 883/2004 rendelet alapján német jog előírása szerinti belföldi tevékenységet folytatott. A 883/2004 rendelet 67. paragrafusa 1. bekezdése szerint a polgárok azon családtagok vonatkozásában is jogosultak a polgár tartózkodási helye szerinti tagállam joga családi ellátására, akiknek családtagjai egy másik tagállamban laknak. Ezen vélelem alapján 2019 előtt is németországi lakhelyűnek tekintendő “B”.
Hogyan kell az EStG 62. paragrafus 1a. bekezdésének 1. mondatát értelmezni?
A münsteri pénzügyi bíróság (Urteil v. 10.12.2020, 8 K 2975/20 Kg) úgy értelmezte a fenti törvényi hivatkozást, hogy semmi sem áll a családi pótlékra való jogosultság útjában, amennyiben már a tényleges lakhely vagy tartózkodási hely létrejötte előtt fennállt a jogosultság a német családi pótlékra.
Bár nem egyértelmű a fogalmazás a fenti helyzetben, abból kell kiindulni, hogy a fenti kizáró indok nem áll fenn. Az előírás korlátozza a 62. paragrafus (1) bekezdése 1. pontjának érvényességi körét, mi szerint azok jogosultak családi pótlékra, akiknek belföldön van lakhelyük vagy tartózkodási helyük. A fő szabályként alkalmazandó 1. bekezdés viszont nem nevesíti azokat, akiknek az említett uniós rendelek szerint vélelmezett lakcíme van belföldön. Ez a bíróság felfogása szerint amellett szól, hogy az (1a) bekezdés korlátozása ilyen esetben nem alkalmazandó. Nem tükrözné a rendelkezés értelmét és célját, ha olyanokat zárnának ki, akiknek fiktív belföldisége miatt már amúgy is járna a családi ellátás.
Jogerős az ítélet
Bár az ítélet ellen felülvizsgálat megengedett lett volna, ilyen indítványt nem nyújtottak be. Hasonló esetekben ezért lehet a fenti jogerős ítéletre hivatkozni.
Forrás: haufe.de
Németországi Munkalehetőségek
