Szabadnapok Németországban | Németországi Magyarok

Mikor vannak szabadnapok Németországban? Mióta ünneplejük Május elsejét?

Tervezd időben a szabadságod és nézd meg mikor lesznak munkaszüneti napok Németország külöböző tartományaiban 2024-ben.

Figyelem: Minden tartományban különbözhetnek a munkaszüneti napok Németorzságban!

Ünnepnapok az egyes tartományokban:

Mikor vannak áthidaló napok és hosszú hétvégék Németországban?

Mikor vannak áthidaló napok (Brückentage) 2024-ben: Áthidaló napok 2024-ben

Mióta ünnepeljük május elsejét Németországban?

A munka ünnepe ma a világ számos országában munkaszüneti nap. Míg Európában május 1-je uralkodik, az Egyesült Államokban szeptemberben ünneplik a "munka ünnepét". De vannak oszágok mint Kanada, Ausztrália és Új-Zéland ahol más napokon ünneplik.. A munkások jogaiért folytatott küzdelem napjaként azonban a „munka ünnepe” veszített fontosságából. Sokak számára ez most elsősorban munkaszüneti nap.

Nézzük csak hogyna kezdődött minden...

1919-ben a május elseje először vált német munkaszüneti nappá. A munka ünnepe az Egyesült Államokból származik.

Az 1919-es weimari nemzetgyűlésen a közgyűlés tagjai megállapodnak abban, hogy 1919. május 1-jét „a világbéke eszméjének, a Népszövetségnek és a munkások nemzetközi védelmének” szentelik, és ennek megfelelő törvényt fogadnak el. Ekkor volt május 1-je először 1919-ben munkaszüneti nap. Nem volt többségben a munka ünnepének határozatlan idejű munkaszüneti nappá tételére vonatkozó javaslat. Mivel a polgári és konzervatív csoportok ellenzik az új ünnepet, csak néhány ország tartja meg a következő években - köztük Braunschweig és Lübeck.

Így az Országgyűlés május 1-jét "munka ünnepének" nevezték. 1890 óta ezt a napot Németországban és Európában a „Munkásmozgalom harcának napjának” tartják.

Eredet az Amerikai Egyesült Államokból ahol1886. május 1-jén több városban mintegy több százezer munkás sztrájkolt, és nyolcórás munkaidő bevezetését követelte. Miután erőszakos összecsapások törnek ki egyes városokban 1889-ben, Párizsban a II. Nemzetközi Munkáskongresszuson a szakszervezetek és a munkáspártok úgy döntöttek, hogy május elsejére nemzetközi demonstrációt szerveznek Chicagoi áldozatok emlékére. Itt is központi elvárás a nyolcórás munkaidő, valamint a magasabb bérek és a jobb munkakörülmények.

Egy évvel később, május elsején Németországban sztrájkok, tüntetések zajlottak a munkások jogaiért folytatott küzdelem érdekében. 1890 októberében az SPD úgy dönt, hogy május 1-jét a munkásmozgalom napjává teszi. Ettől kezdve minden év május 1-jén sztrájkok és tüntetések vannak. A munkaadók kizárással és elbocsátással válaszolnak. Május 1-je az osztályharc szimbolikus napjává fejlődik.