70 évesen mehetsz majd nyugdíjba?

Kelt: 2021. január 7.

Az utóbbi években egyre többször halljuk a "70 éves nyugdíjkorhatár" kifejezést. De vajon életbe lép vagy sem? Nincs más alternatíva a nyugdíjkorhatár 70 évre növelésére, vagy vannak más lehetőségek a német nyugdíjrendszer összeomlásának elkerülésére? Pontosan ezen vitatkoznak a tudomány és a politika szereplői. A helyzetet tovább nehezíti, hogy szerintem nem feltétlen a legjobb reklám egy politikusnak, ha 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, miközben a közvetlenül érintett generáció alkotja a választópolgárok túlnyomó részét.

Mi a helyzet jelenleg?

Általánosságban véve egyértelmű, hogy a német nyugdíjrendszer az összeomlás küszöbén áll. Otto von Bismarck számára mindig is világos volt, hogy ez a rendszer csak bizonyos feltételek teljesülése esetén működik. Amennyiben ezek megváltoznak, a rendszer is összeomlik. Vagyis ezt mindenki tudja, de senki sem változtatott rajta. Szerintem ez annak is köszönhető, hogy egyetlen politikus sem lesz népszerűbb, ha ezt mondja: „Én vállalom a felelősséget a 70 éves nyugdíjkorhatár bevezetéséért” vagy „Én vagyok az, aki megváltoztatta az előző nyugdíjrendszert. Ez a változás egy bizonyos időt igényel, de a lakosság és a sajtó nem így látja, és darabokra szed engem."
Annak érdekében, hogy a politikusok ne is álljanak elő újszerű, pardon, „buta ötletekkel”, a koalíciós szerződés ráadásul azt is előírja, hogy a nyugdíjszint 2025-re legalább 48 százalékos lesz.  (Milyen nagyszerű! Így kevesebb, mint a fele marad annak, amit korábban volt!), és a hozzájárulások nem haladják meg a 20 százalékot.
Ez azonban azt is jelenti, hogy az egyetlen változó, amin módosítani lehet, hogy a jövőben is továbbra ennyi nyugdíjat fizessenek, az a nyugdíjkorhatár.
Hacsak nem akarnának valahonnan milliárdokat pumpálni a nyugdíjrendszerbe.

A gazdaságkutatók utánaszámoltak

A nagy kutatóintézetek elővették számológépeiket és elvégezték a számításokat. A koalíciós megállapodásban rögzített értékek hatályban maradása esetén a nyugdíjkorhatárnak elméletileg 70 évre kell emelkednie, akár tovább is.
Az is megmentené a helyzetet, ha mintegy 500 000 fiatal bevándorlót fogadna be az ország, akik jelentős összegeket fizetnének be a nyugdíjalapokba. Pár évvel ezelőtt Hans-Werner Sinn, az Ifo főnöke 32 millió munkaképes személyt említett, akikre szükség lenne 2030 közepéig a nyugdíjszint és a járulékráta állandó szinten tartásához. Szerinte ez nem reális és nem is kívánatos.

Milyen lehetőségek vannak a nyugdíjkorhatár 70 évre emelése helyett?

A Hans Böckler Alapítvány első ránézésre érdekes választási lehetőséget említett. Szerintük a az eddig ismert számítások téves elveken nyugszanak a nyugdíjkorhatár emelését illetően: összehasonlítják a névlegesen foglalkoztatható emberek és a potenciális nyugdíjasok számát, vagyis a 15 és 64 év közöttieket a 65 évesnél idősebbekkel.
A Hans Böckler Alapítvány inkább a foglalkoztatottak és az áthelyezettek között kíván differenciálni, azaz a nyugdíjasok mellett például a Hartz IV-ben részesülőkkel (az összes korcsoportban). Ez a számítás egészen más eredményre vezet.
A fentiek eredménye 2013-ban 32 százalékos úgynevezett „demográfiai függőségi rátával” számol (65 év felettiek aránya a 15–64 évesekhez viszonyítva). Ezzel szemben a transzferfüggők és a foglalkoztatottak aránya 56 százalék volt.
Ez azt jelenti, hogy 2013-ban kevesebben kerestek pénzt, mint azok, akik szociális fizetést kaptak.
A Hans Böckler Alapítványnál ezután még ennél is mélyebbre ástak, és az 1 eurós rövidített munkaidős foglalkoztatottakat (Job és Mini-Job) is kivette a számításból. Vagyis csak azok maradtak bent keresőként, akik valóban megkeresik saját megélhetésük költségeit.
Az így végzett számítás alapján az úgynevezett „gazdasági függőségi ráta” 68 százalék, azaz több mint kétszer akkora, mint a „demográfiai függőségi ráta”.
A hatalmas különbség többek közt annak is köszönhető, hogy a munkanélkülieket és a korkedvezményes nyugdíjasokat is transzfer-kedvezményezetteknek tekinti. Éppen ezen a ponton játszik fontos szerepet a Hans Böckler Alapítvány megoldási javaslata.

Még egy változó: a munkaerőpiac

Az idősebb férfiak, de nők is gyakran egyáltalán nem dolgoznak, vagy csak rövidített munkaidőben (Mini-Job). Ha őket teljes mértékben integrálni lehetne a munkaerőpiacra, akkor az említett függőségi ráta csökkenthető lenne.
Ilyen módon a függőség lassabban növekedne, de nagyobb lenne. A Böckler kutatói számára azonban ez nem ellentmondás. Azt állítják, hogy a gyors növekedés az, ami kihívást jelent a nyugdíjrendszer számára. És pontosan ezt kell tenni.

A munkaerőpiac nem old meg mindent

Azt a Hans Böckler Alapítvány szakértői is elismerik, hogy a demográfiai változásokat nem csak a munkaerőpiacon lehet elkezdeni. Ők is a már ismert módszereket akarják használni, mint például a hozzájárulás összege.
Szerintük viszont a belépési kor növelése nem szükséges.

A hosszabb ideig dolgozók tovább élnek– ennyire rossz a 70 éves nyugdíjhatár?

Sok idős embernek a munka az egyetlen lehetőség arra, hogy kapcsolatban lehessenek másokkal. Ha ez megszűnik, magányosak lesznek, és igazolhatóan korábban halnak meg.
Sok nyugdíjas jelenleg fizetett munkát vállal, még akkor is, ha nincs szüksége pénzre. Viszont szükségük van társadalmi integrációra. Mindenkinek szüksége van rá. A kollégákkal közösen végzett munka ezt is lehetővé teszi.

Nélkülözhetetlen a magánnyugdíj

Még ha biztosítási szakemberként is írom ezeket a sorokat, és az a benyomása, hogy csak azért, mert el akarom adni a nyugdíjbiztosítást, aztán meg amúgy is mindannyian szélhámosok és bűnözők vagyunk, kérem, adjon lehetőséget, hogy elmondhassak néhány dolgot a magánnyugdíj-biztosítás tárgya tekintetében.

1. Nem mindig kell nyugdíjbiztosítást kötni
Az igazat megmondva, sokféle módon lehet jövedelmet szerezni később, idős korban. A jó nyugdíjbiztosítás egy ilyen lehetőség. De lehetőséget nyújtanak rá még a bérleti jövedelmek, az alap-megtakarítási tervek, a vállalati befektetések stb. is. Ezek idősebb korban is szép havi jövedelmet termelhetnek.

2. A legfontosabb, hogy kezelje a helyzetet és cselekedjen!
Legalább annyit megtehet, hogy egyszerűen a saját magánnyugdíjprogramjával kezdi. Képezze magát tovább pénzügyileg, például a YouTube-on, a biztosítással kapcsolatos ingyenes videóim segítségével.
És akkor csak kezdje el!
Az első kicsi, de megbízható nyugdíjbiztosítással, az ETF megtakarítási tervével vásárolja meg az első ingatlant, vagy fizesse vissza adósságait.
De fogjon hozzá!

Mit gondol a németországi nyugdíjrendszerről? Hogyan látja a németországi nyugdíjrendszert? Mindennek vége? Csak a nyugdíjkorhatár folyamatos növelésével léphetünk előre? Vagy tényleg mindent fel kell forgatni és pl. biztosítani, hogy minden alkalmazott (köztük a köztisztviselők és az önálló vállalkozók is) fizessen be a rendszerbe? Kérem, írja ide véleményét.
Szerintem nem a 70 éves vagy annál magasabb nyugdíjkorhatár a járható út.

Kérdése van?
Több mint 13 év tapasztalat a német biztosítási piacon.
Keressen bizalommal!
Szívesen tájékoztatjuk emailen és telefonon, minden nap 8:00 és 20:00 között!

Magyar Iroda: 003612361231
Német Iroda: 0049 8122 2285
Kevin Ressler: 0049 15122656507

NÉMETORSZÁGI BIZTOSÍTASOK
Website: https://nemetorszagibiztositas.hu/

Kevin Ressler
Német biztosítás szakértő