Németországi munka. Állások Németországban.

A képesítéssel rendelkező külföldi munkaerő igen keresett a németországi munkaerőpiacon. A Bertelsmann-alapítvány felmérése szerint 2017-ben 38.000 munkavállaló érkezett Németországba az EU-n kívülről.

A felmérések szerint külföldi munkavállalókat leginkább az alábbi területeken keresnek: egészségügy (orvosok, betegápolók, gyógytornászok és -masszőrök); IT és telekommunikáció (programozók, fejlesztők, elemzők és tanácsadók); építőipari mérnökök és szakmunkások (főként: építész- és építőmérnökök, villanyszerelők, építőipari szakmunkások); légi közlekedési szakértők (Luft- und Raumfahrt); mechatronika; energiagazdálkodás és gyűjtőnéven az ún. MINT-szakmák (matematika, informatika, természettudományok és technológia). Az IT-területen dolgozni kívánók számára még a szakirányú végzettség sem előfeltétel, a releváns területen felmutatott többéves munkatapasztalat is elegendő.

A koronavírus-válság kitörése előtt nagyjából 1,2 millió betöltetlen állás volt elérhető Németországban. A kormány ezért segíteni szeretné a külföldi munkavállalókat az egyszerűbb elhelyezkedésben (Fachkräfteeinwanderungsgesetz). Ennek keretében a Németországban is elismert végzettséggel (kivéve: IT), de itteni munkaszerződéssel még nem rendelkezők 6 hónapra kapnak tartózkodási engedélyt, mellyel gyakorlatra mehetnek (diákok is) vagy heti maximum 10 órát dolgozhatnak próbaidőképpen. Ehhez további feltétel a B2-es szintű német nyelvtudás és a megélhetéshez szükséges pénzösszeg.

Nagyobb a hangsúly az egészségügyön

A német egészségügyben 2020 februári adatok szerint mintegy 49.000 külföldi orvos dolgozik (számuk 2013 óta megduplázódott). 2012 óta a német orvosképzéssel egyenértékű, humánegészségügyi területen szerzett külföldi végzettség is elismertethető Németországban. A koronavírus európai megjelenésével az egészségügyi dolgozókra még nagyobb kereslet mutatkozik. Orvosokra és betegápolókra különösen vidéki kórházaknak, idősotthonoknak és ápolási intézményeknek van szükségük. Természetesen ebben az időszakban az egészségügyi alkalmasság meglétét fokozottan előírják ez intézmények.

Mit mutatnak a friss statisztikák?

Ahogy az várható volt, Németországban is nőtt a munkanélküliségi ráta a koronavírus miatt. A Statista.com adatai szerint 2020 áprilisában ez a mutató 5,8%-ra, mintegy 0,7%-al (+300.000 fő, összesen 2.644.000) emelkedett márciushoz képest. A kormány ezt a Kurzarbeit feltételeinek enyhítésével és annak gyakoribb alkalmazásával igyekszik enyhíteni, ami meg is mutatkozik a ráta növekedésén.

2020 márciusi statisztikák szerint a 27 EU-tagállam (a kilépő Nagy-Britanniát már nem számítva) munkanélküliségi rátája együttesen 6,6%, míg az Eurózóna tagországainál ez 7,4%. Fontos kiemelni: ezen számok a regisztrált álláskeresők számán alapulnak. Németország alapító tagállamként és legnagyobb nettó befizetőként tevékenyen hozzájárul a számok alacsonyabban tartásához. A legmagasabb rátával Görögország (16,4%) és a koronavírus által fokozottan veszélyeztetett Spanyolország (14,5%) rendelkezik. Őket követi az járvány európai epicentruma, Olaszország 8,4%-al, illetve ugyanezen értékkel Franciaország. A legalacsonyabb mutatóval (2%) Csehország rendelkezik.

Az fent felsorolt adatok csak tájékoztató jellegűek, hiszen pontos rálátással a mutatókra csak az egyes kormányok munkaügyi hivatalai rendelkeznek!