Minden házasságban adódnak krízishelyzetek. Sokszor ezek áthidalhatatlanok, ezért a különélés, majd válás mellett döntötök.
A németországi joggyakorlat szerint azonban más az eljárásrend és mások a fogalmak az otthoniakhoz képest.
Ez is érdekelhet:
- Válás Németországban: gyermekek elhelyezése és ellátása. Tartásdíj
Egyéb cikkek válási ügyekről
- Válási ügyek: láthatási és felügyeleti jog – milyen gyakran láthatom a gyermekem Németországban?- Válás. tartásdíj elvált gyerekek szülei számára Németországban
- Új élettárs? tartásdíj fizetésének elévülése a német jog szerint
- Szülői felügyelet – német vagy magyar bíróság előtt tárgyalják az ügyeket?
- Válás Németországban: Ki mondhatja fel a lakásbérleti szerződést? Vagy másként, ki maradhat? És kinek kell fizetni a lakbért? Részletek itt: Kié lesz a lakás váláskor Németországban?
A házasság felbontása (köznyelven válás) megszüntetése minden esetben alapvető, mélyreható változásokat hoz a korábbi házastársak, illetve gyermekeik életében. Cikkünkben ennek a kérdésnek a legfontosabb részeit fogjuk sorba venni, hogy tudjátok mire kell odafigyelni, illetve mit kell és milyen sorrendben végrehajtani.
Kötelező a bírósági döntés és az ügyvédi képviselet a váláskor
Mivel a válás ilyen komplex dolog, Németországban a vonatkozó szabályozásokat több különálló törvényben rögzítették (Bürgerliches Gesetzbuch (BGB), Gesetz über das Verfahren in Familiensachen (FamFG), Rechtsanwaltsvergütungsgesetz (RVG) és Gerichtskostengesetz (GKG). Ezen kívül fontos tudni, hogy a váló házastársak önmagukat nem képviselhetik, hanem kötelesek válóperes ügyvéd által képviseltetni magukat.
Milyen indokkal lehet felmondani a házasságot?
A német jog szerint az egyetlen létező indok a „házasság kudarca” (Scheitern der Ehe). Ez a BGB 1565. paragrafusa szerint akkor valósul meg, ha a házastársak életközössége már nem létezik és nem elvárható, hogy azt valaha is helyreállítják. A német jog előírja, hogy legalább egy évnyi különélésnek kell megelőznie, kivéve, ha a másik házastárs valamely tulajdonsága vagy viselkedése (pl. testi bántalmazás) vállalhatatlan akadályát képezi, hogy a közösség valaha is helyreálljon. Három évnyi különélés esetén a kudarc a jog erejénél fogva mindenképp vélelmezhetőnek tekintendő (BGB 1566. paragrafus).
Mi számít különélésnek?
Különélésnek számít, amennyiben a házastársak egyike külön lakásba költözik. Ennek bizonyítéka lehet például, ha fel tud mutatni egy másik lakásra szóló bérleti szerződést. Amennyiben nem költöztél külön, akkor olyasmiket kell tudni (esetlegesen a másik fél tagadásával szemben bizonyítva) igazolni, hogy nem egy kasszán voltatok, külön szobában aludtatok és a háztartási tennivalókat (mosás, főzés) nem együtt intéztétek.
Mennyi ideig tart a válási per és ki fizeti a költségeket?
Alapvetően az a szabály, hogy mindkét fél saját maga fizeti az ügyvédi és bírósági eljárási költséget. Rászorultság esetén (ha nem nincs elég pénze), akkor jogsegély-támogatást (Verfahrens- und Prozesskostenhilfe) lehet kérni a polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) 144. paragrafusa alapján.
Milyen jogi következményei vannak a házasság felbontásának?
A következmények két fő csoportra oszthatóak. Egyrészt vannak az anyagi természetű következmények (közös vagyon, illetve növekményének elosztása) valamint a közös gyerekek nevelésére vonatkozó következmények. Emellett még beszélni kell a házastársak névviselésében bekövetkező esetleges változások lehetőségéről is.
Közös gyermekek nevelése
A közös gyerekek tekintetében a gondviselési jog, a láthatási jog illetve a tartásdíj kérdéséről kell szólni. Ideális esetben a két szülőnek megállapodást köt arról, hogy a gyermek melyik szülőhöz kerül. Amennyiben ez nem sikerül, akkor vagy mediátor segítségét kérhetik, vagy fordulhatnak családügyi bírósághoz (Familiengericht) a szabályok megállapítása végett.
A gyermek létfenntartását a válást követően is közösen kell biztosítani a két szülőnek. Annak a szülő, aki nem lakik együtt a közös gyermekkel a válást követően, annak gyermektartást (Unterhalt) kell fizetnie a másik szülő részére az elköltöző félnek tisztáznia kell a gyermekeivel, milyen időközönként és formában fog folyni a további kapcsolattartás. Fontos tudni, hogy a családi pótlék (Kindergeld) fele levonható a gyermektartás összegéből, mivel csökkenti a gyereknevelési költségeket (Unterhaltsbedarf). A tartásdíjat kiskorú gyermek esetén mindenképp fizetni kell, nagykorúaknál pedig főszabályként akkor, ha szakképzésben (Ausbildung) vesz részt vagy felsőfokú tanulmányokat folytat.
A német jog lehetővé teszi azt is, hogy a gyermek gondviselési jogát fele-fele arányban osszák meg a szülők.
Anyagi jellegű kérdések
Közösen lakott ingatlan
Válás esetén a leggyakoribb vitapont a közösen lakott ingatlanra vonatkozik. Alapszabályként az maradhat, aki arra jobban rászorul. Bérel ingatlan esetén a lakásbérleti szerződést alapesetben mindkét fél aláírja, ez dupla garancia a bérbeadó számára, hogy a bért megkapja. Ez alól három módon lehet szabadulni:
• A bérbeadó hozzájárul, hogy a bérleti szerződés átíródjon a bent maradó házastársra
• Amennyiben a bérbeadó nem ért egyet, akkor a kiköltöző felet a másik (volt) házastárs mentesíti egyes kötelezettségek alól. A bérbeadó ilyenkor még bárkitől kérhet kártérítést, de a volt házastársak ezt egymás között elszámolhatják a megegyezés alapján.
• Közös bérleti szerződés felmondása. Ilyenkor mindenkinek költöznie kell és ki kell fizetni az esetleges idő előtti felmondási büntetést.
Közösen lakott saját tulajdonú ingatlan esetén a fenti problémák nem merülnek fel. Viszont, ha a lakás tulajdonjoga nem volt közös, akkor a tulajdonjoggal nem rendelkező fél csak rendkívüli esetben maradhat benne a házasság megszűnését követően.
Közös vagyon(gyarapodás) elszámolása (Zugewinnausgleich)
Ilyenkor megnézik, ki mennyi vagyonnal jött a házasságba és ehhez hozzáadják az egyes felek esetleges örökségét is. Ezt követően hozzáadják az időközben szerzett vagyont és vagyoni értékű jogokat (pl. nyugdíjjogosultság, biztosítások). Akinek kisebb a növekménye, az a növekmény értékkülönbségének a felét kaphatja meg a nagyobb gyarapodást felmutató egykori házastárstól. Fontos, hogy ezt pénzben szokás elrendezni, konkrét vagyontárgyak átadásáról általában nem lehet szó. Ezek az alapszabályok csak akkor érvényesek, ha nem kötöttek valamilyen házassági szerződést (Gütertrennung, Gütergemeinschaft vagy Wahlzugewinngemeinschaft – BGB 1414, 1415-1518 és 1519. paragrafusai). Fontos az is, hogy a nyugellátásási jogosultságokat valamint a rokkantsági ellátásokat is kiegyenlítik úgy, hogy mindkét fél jogosultsága egyenlő legyen a házasság idejére vetítve.
Házastárs ellátására irányuló tartásdíj
Alaptétel az, hogy a válást követően mindkét félnek magának kell gondoskodnia önfenntartásáról. Ez alól van néhány kivétel:
• Amennyiben közös gyerek nevelése miatt az egyik szülő nem tud (elég) jövedelmet szerezni (BGB 1570)
• Egészségi állapot miatt a volt házastárs nem képes elég jövedelemre szert tenni (BGB 1571)
• Amennyiben a rászoruló házastárs az általa megkereshető jövedelemből nem tudja fenntartani magát (BGB 1573)
• Amennyiben a rászoruló házastárs a házasság által előidézett képzési hátrány megszüntetése érdekében képzésen vesz részt vagy tanulmányokat folytat (BGB 1575)
Fontos megjegyezni azt is, hogy ez a tartásdíj kétféle lehet – egyrészt van a Trennungsunterhalt, ez a válás kimondásáig jár és visszamenőleg nem érvényesíthető. Másrészt van a nacheheliche Unterhalt, amit a válást követően kell fizetni, de csak akkor, ha rászorul valamelyik egykori házastárs. Ez esetben a fent említett részletes szabályokat kell alkalmazni.
Névviselés
A válás kimondását követően mindkét fél tovább viselheti a házasság alatt használt nevét. Amennyiben szeretne, akkor újra felveheti születéskori nevét vagy azt a nevet, amit a házasság megkötése előtt használt (BGB 1355)
Különélés
Fontos fogalom például a Trennungsjahr. A német jog értelmében egy házaspárnak legalább egy évet külön kell leélnie. A válást ezt követően lehet kérvényezni, ha az egyik fél nem egyezik bele ebbe, akkor a bíróság 3 különtöltött év után szokta kimondani a válást a gyakorlat szerint. A Trennungsjahrt olyannyira szigorúan veszik a német bíróságok, hogy ezt még ennél rövidebb idejű házasság esetén is betartatják! Tehát azoknak is ki kell várniuk ezt, akik mondjuk egy héttel az egybekelést követően a külön utak mellett döntenek. A gyakorlatban az ügyvédek a Trennungsjahr letelte előtt nyolc héttel adják be a keresetet. Ha mindkét fél azt állítja, hogy letelt az egy év különélés, a bíróság nem ellenőriz semmit, illetve nincs szükség bizonyítékokra.
Ha az állításotok nem egybehangzó, akkor szükség van bizonyítékok felmutatására. Ez egy új lakásbérleti szerződés, vagy egy lakcímről való ki/bejelentkezést igazoló papír is lehet, illetve tanúkat is bevonhattok az eljárásba.. Ezt persze akkor nehezebb, ha közös lakóingatlanban éltetek külön. Ilyen esetekben mindig érdemes dokumentálnotok a különélést hivatalos formában.
A német PTK 1567. paragrafusa értelmében a különélés azt jelenti, ha a felek között már nem áll fenn házastársi közösség. Ehhez külön utakon kell járnotok, fizikailag is érdemes elkülönülnötök egymástól. Bizonyos feltételek mellett a Trennungsjahr eléréséhez akár egy fedél alatt is élhettek tovább, ha nem vezettek közös háztartást. Ehhez külön szobában kell aludnotok, külön kasszán kell lennetek és nem intézhettek közösen hétköznapi tevékenységeket.
Ha a válókeresetet indító személy elmagyarázza beadványában, hogy nem várható el tőle a házasság folytatása, akkor a bíróság eltekinthet az egy évtől.
Lakhatási kérdések a válás során
A valódi fizikai elkülönüléshez szükség van költözésre is, mely gyakran vitás helyzetekhez vezethet. Ha pároddal közös bérleményben éltek, akkor gyakran mindketten aláírtátok a lakásbérleti szerződést. Ha csak az egyikőtök költözik el, a szerződésben nem következik be változás. Az elköltöző félnek ebből több hátránya keletkezhet a felelősségvállalás miatt, melyeket az alábbi lehetőségekkel lehet kiküszöbölni:
- A bérleti szerződés megváltoztatásával
- A kiköltözőt mentesítő megegyezés megkötésével
- A bérleti szerződés felmondásával.
- Alternatív megoldásként bírósági keresetet adhatsz be a lakás kiutalására.
Az egy évnyi Trennungsjahr alatt a kiköltöző nem kényszerítheti házastársát a lakásbérlet közös felmondására! Az egy év letelte után azonban már nem élvez védettséget. Ha továbbra sem egyezik ebbe bele, a másik fél pert indíthat a közös felmondás érdekében. Figyelem: a kiköltözőnek át kell jelentkeznie az illetékes hivatalnál, illetve át kell íratnia a nevén levő telefon, internet, áram, fűtés és egyéb szolgáltatásokat!
Ki maradhat a saját ingatlanban?
Ha az ingatlan közös tulajdonú, azon a válás sem változtat. A kiköltöző fél bérleti díjat követelhet házastársától. A fizetésre hivatalosan fel kell szólítani, ha viszont az ingatlanban maradó félnek nincs jövedelme és a közös gyermekeket itt neveli, nem kötelezhető bérleti díj fizetésére.
Ha közösen vettetek fel lakáshitelt, továbbra is köteles vagy törleszteni azt. A bankot nem érdekli a válás, sem a kiköltözés, a tartásdíj megállapításánál ezt figyelembe lehet vetetni. Minden kérdést érdemes még kiköltözés előtt tisztáznotok (kivásárlás, lakás eladása stb.), hiszen 6 hónap távollét után automatikusan elveszted a jogodat a visszaköltözésre. És ezen sajnos a társtulajdonosi jogviszony sem változtat.
Gyermekek elhelyezésre, ellátása - tartásdíj
Ha gyermekek is érintettek a válásban, az ő életüket is nagyban befolyásolja a döntésetek. Ezzel kapcsolatban több kérdést is tisztáznotok kell:
- A láthatás jogát és gyakoriságát (Umgangsrecht)
- Gondoskodás/ellátás jogát (Sorgerecht)
- A gyermektartás fizetését (Kindesunterhalt)
Utóbbit legtöbbször Németországban a Düsseldorfi Táblázat (Düsseldorfer Tabelle) szabja meg a nettó jövedelem, a gyermek(ek) életkora és száma szerint.
Ennek értelmében a minimum gyermektartási díjak 2023. január 1. óta változott. Ezekről itt írtunk: Válás Németorszgában. Tartásdíj. Düsseldorfer Tabelle.
Egy keresőképes gyermektartást fizető szülő számára iskola- és eltartásra köteles, de 21. életévét be nem töltött gyermekek mellett havi 1.160 euróban szabták meg a létminimum (Existenzminimum) összegét Németországban. Ennyit tehát biztosan megtarthat a gyermektartás fizetése mellett a szülő. Nem kereső szülőknél ez az összeg havonta 960 euró, melyből 430 euró megy lakhatásra, beleértve a rezsit és a fűtést.
A gyermektartás fizetésének rendjét a családjogi bíróságok szabályozzák. Kimondják, hogy meddig vagy köteles tartásdíjat fizetni, de vannak különleges helyzetek, amikor nem vagy kötelezhető fizetésre.
Bővebbet itt olvashatsz: Válás Németországban 3. rész: gyermekek elhelyezése és ellátása
z
Németországi Munkalehetőségek
