Ugrás a tartalomra

Rákérdezhet-e a munkaadó a lelki betegségeidre?

Mikor kell bevallani a pszichikai problémákat a munkahelyen?


Az állásinterjún vagy munkahelyen így érdemes eljárnod lelki/szellemi betegségek esetén.


Először is nem mindegy, hogy a jelentkező vagy munkatárs pszichikai állapota súlyos fogyatékosságnak minősül-e? Ha igen, akkor jogi szempontból a munkáltató erre vonatkozó kérdése kirekesztő és nem elfogadható. Alexander Bredereck munkaügyi szakjogász írása nem is a szellemi fogyatékossággal foglalkozik, hanem a lelki betegségek munkavállalóra gyakorolt hatásaival és azok lehetséges munkahelyi következményeivel.

Alapvetően a munkáltató sem az állásinterjún, sem pedig a munkaviszony során nem kérdezhet rá a dolgozó betegségeire. Ez a lelki megbetegedésekre is kiterjed. Kivétel természetesen létezik: amennyiben a munkáltatónak jogos érdeke a betegségről való értesülés, akkor joga is van rákérdezni az alkalmazott lelkiállapotára. Ez a kérdés különösen aktuális lett, amikor sokan elvesztették az állásukat, illetve a hosszú ideje fennálló járványügyi intézkedések miatt nagyobb az esélye a lelki problémák (folyamatos bezártság, társadalmi izoláció, szociális kapcsolatok hiánya stb.) kialakulásának.

A munkaadó akkor jogosult rákérdezni erre, ha a (leendő) kolléga állapotának köszönhetően nem képes ellátni feladatát. Például tanárok esetén ez igen sokat számít a jelenléti oktatás folytatásakor, az időközben kialakult lelki panaszairól a pedagógusnak kötelessége is tájékoztatni az oktatási intézményt. Amennyiben a tanerő elhallgatja állapotát vagy nem mondja meg az igazat, az iskola akár rendes felmondásban is részesítheti őt, amennyiben utólag fény derül a betegségére.

Ha azonban a munkaadó nem jogosult az állapotunkról értesülést szerezni, nem kell válaszolnunk az erre irányuló kérdésekre, sőt: még hazudhatunk is! Amikor például egy munkaadó egy olyan ügyintézőt keres, aki nem kerül kapcsolatba ügyfelekkel, akkor nem kérdezhet rá, hogy szenved-e depressziótól vagy volt-e depressziós a jelentkező a közelmúltban. Ilyenkor a pályázó adhat valótlan választ is (letagadhatja), de ha a munkahely később tudomást szerez a depresszióról a valótlan válasz miatt nem mondhat fel, illetve figyelmeztetésben sem részesítheti az alkalmazottat. Jogi értelemben ugyanis a munkavállaló nem cselekedett kötelességével ellentétesen a hamis válaszadással.

Ez természetesen erősen munkahelyfüggő! Ha egy 10 vagy annál kevesebb kollégát foglakoztató kisüzemben, vagy 6 hónapnál nem régebben dolgozunk az adott munkahelyen, akkor más a helyzet! Ilyenkor ugyanis nem illet meg minket a felmondás elleni védelem (Kündigungsschuztgesetz) , a munkáltató pedig akár különösebb indoklás nélkül elbocsáthat minket, amennyiben tudomást szerez a betegségünkről.

Forrás: anwalt.de