Ugrás a tartalomra

Döntött a bíróság: A munkáltató nem kémkedhet az alkalmazottja internetes tevékenysége után

Milyen országokra van kihatással a döntés és mit feltételez?


Az Emberi Jogok Európai Bírósága megerősítette a munkavállalók jogait: a munkahelyi magán internethasználat miatti elbocsátás nem törvényes. Az ítélet szerint a munkáltató a munkavállaló elektronikus kommunikációjának nyomon követésével megsérti a magánélet védelméhez való alapvető jogát.

A konkrét pert egy román mérnök indította, akit cége 2007. augusztusában elbocsátott, mert magáncélra használta a hivatalos munkahelyi e-mail címét. A munkáltatója bemutatta a bíróság előtt, hogy egy hét alatt több mint 45 oldalnyi magánüzenetet küldött testvérének és jegyesének. 

A munkáltató az elbocsátás előtt tájékoztatta az összes alkalmazottat, hogy egy másik alkalmazottat az internet, a telefon és a fénymásolók magánhasználata miatt kirúgtak. Romániában a 38 éves mérnök hiába perelte be a munkáltatót, a román igazságszolgáltatás úgy ítélte meg, hogy a társaság az alkalmazandó foglalkoztatási törvény hatályán belül cselekedett, és tájékoztatta munkavállalóit a belső szabályokról.

Az Emberi Jogok Bírósága azonban kijelentette, hogy a román igazságszolgáltatás nem megfelelően vizsgálta meg, hogy a munkáltató tudatta-e a mérnököt az e-mail levelezésének ellenőrzéséről. Azt sem vizsgálták meg, hogy a munkavállalót tájékoztatták-e a felügyelet terjedelméről , hiszen a munkaadó a munkavállaló "magánéletébe és magánlevelezésébe hatolt be".

Ezenkívül a romániai bíróság nem vizsgálta meg, hogy az ilyen részletes megfigyelés indokolt volt-e. Ezért nem gondosan mérlegelt a vállalkozás érdekei és a felperes magánéletének védelmi joga között.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: egy vállalat belső szabályai nem "akadályozhatják meg teljesen a társadalmi magánéletet a munkahelyen". A magánélethez való jog és a levelezés titkossága "a szükségesség határain belül korlátozható" egy cégben, de nem szüntethető meg teljesen.

Az ítélet az Európa Tanács 47 tagországára van kihatással. Ezeknek az országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy arányosak legyenek az internethasználat felügyeletére irányuló intézkedések a munkahelyen, és megfelelő védelmet biztosítsanak az alkalmazottaknak a visszaélésekkel szemben.

Németországban a Szövetségi Munkaügyi Bíróság 2017. július végén úgy döntött, hogy a munkaadók egyáltalán nem ellenőrizhetik általánosan munkavállalóik számítógépes tevékenységét, mert ezzel megsértenék a munkavállalók információs önrendelkezési jogát. Az ilyen felügyelet Németországban csak akkor megengedett, ha a munkáltatónak konkrét támpontja van arra, hogy a munkavállaló visszaél a munkahelyi számítógépes szolgáltatásokkal.

Forrás: n-tv.de