Mikor fizeti az állam a bírósági költségeidet?
Prozesskostenhilfe (jogsegély) - mit jelent, ki igényelheti, milyen költségeket fedez?
Mit jelent a Prozesskostenhilfe (jogsegély)?
A bírósághoz való fordulás nagyon sok esetben szükséges, legyen szó szomszédok közötti vitákról, válásról, olyan bérbeadóról, aki túlzottan megnöveli a rezsiköltséget vagy éppen a munkáltató felmondásáról. De mit tehetünk, ha nincs pénzünk a bírósági költségekre és az ügyvédi honoráriumra? Szerencsések azok, akiknek jogvédelmi biztosítása van (Rechtsschutzversicherung), ami mindezt fedezi. De általában a kisvagyonúaknak nincs ilyen biztosítása, nekik segít az úgynevezett jogsegély (Prozesskostenhilfe).
Mi a Prozesskostenhilfe (video)
A jogsegély jogi háttere
Németország alkotmánya előírja, hogy az államnak segítenie kell a szociálisan hátrányos helyzetűeket. Ehhez tartozik a lehetőség arra, hogy a bíróság előtt meggátolják az állam vagy a hatóság törvénytelen tetteit, más személyek jogellenes követelményeit, illetve a saját követeléseiket érvényesítsék (ez az úgynevezett Rechtsweggarantie – a jogi úton való eljárás biztosítása) .
Az anyagi helyzet nem gátolhatja meg az embereket jogaik érvényesítésében a bíróság előtt vagy nem vezethet rosszabb minőségi jogérvényesítéshez a törvényszéken. Ezért vezették be 1980-ban a Polgári Törvénykönyvbe az úgynevezett jogsegélyt (Prozesskostenhilfe), amelyet azóta az EU Alapjogi Chartája is előír.
Ki kérheti a jogsegélyt?
A Polgári Törvénykönyv értelmében a jogsegélyt a felperes és az alperes is kérelmezheti. Az jogosult erre a segélyre, aki a teljes vagy részleges perköltségeket nem tudja kifizetni sem a jövedelméből, sem a vagyonából. A jövedelem meghatározásánál figyelembe veszik a személy eltartási kötelezettségeit is, azért, hogy ne vonják meg a bírósági költségek miatt az eltartásra jogosultak segélyét.
A jogsegélyt bármilyen természetes és jogi személy (pl. GmbH, BGB-társaságok, szövetségek) kérelmezheti. A német állampolgárság sem feltétel: külföldiek és hontalanok is kérhetik a segélyt. Csak az Európai Unión belüli határon átnyúló eljárásokra vannak különleges rendelkezések a jogsegélyt illetően, különben mindegy, hogy az indítvány külföldről érkezik németországi eljárásokat illetően vagy Németországról érkezik külföldi eljárásokat illetően.
Milyen eljárásokra kérhető a jogsegélyt?
Szinte bármilyen polgárjogi eljárás során igényelhető a jogsegély, legyen szó általános polgárjogi, közigazgatási, pénzügyi, társadalomjogi eljárásokról. Vannak azonban bizonyos kivételek, az érvényes tartományi határozatokat is figyelembe kell venni.
Büntetőjogi eljárásban a vádlott, azaz az alperes nem igényelhet jogsegélyt, mert számára szükség esetén biztosítják a védelmet a hivatalból kinevezett ügyvéd által.
Azonban, a magánindítvány sértettjei egy büntetőjogi eljárásban igényt tarthatnak a jogsegélyre.
Mit foglal magába a jogsegély?
A jogsegély nemcsak a bírósági költségeket, hanem a saját ügyvéd honoráriumát is magába foglalja. Az ügyvédi díjat a törvény írja elő. A 3000 euró értéknél nagyobb perérték esetén, az ügyvéd kevesebb honoráriumot kap, és munkájával hozzájárul a jóléti államhoz.
Ha a jogsegélyt kapó fél megnyeri az ügyet, akkor a vesztes félnek kell kifizetnie az államnak a bírósági és ügyvédi költségeket. Kivételt képez a munkaügyi bíróság, ahol az állam fizeti az ügyvédi díjat abban az esetben is, ha a jogsegélyre jogosult nyeri meg az ügyet.
Figyelem: A jogsegély nem foglalja magába a másik fél ügyvédi díját. Tehát, aki elveszíti az ügyet, annak ki kell fizetnie a másik fél ügyvédi költségeit. Általában azonban meg lehet részletben fizetésben egyezni.
Az engedélyezési eljárás (Das Bewilligungsverfahren)
Mielőtt maga az eljárás elkezdődne, egy engedélyezési eljárás során eldöntik, hogy a kérelmező kaphat-e jogsegélyt vagy sem. Aki jogsegélyben szeretne részesülni, az eljárás indulása előtt egy kérvényt kell benyújtson a bíróságnak.
Ezután a bíróság az engedélyezési eljárás során általánosan átvizsgálja a kérelmező személyes és gazdasági helyzetét, és dönt a jogosultságról. A bíróság köteles gyorsan lefolytatni az engedélyezési eljárást.
A felülvizsgálati eljárás (Das Überprüfungsverfahren)
Az eljárás lezárása után a felülvizsgálati eljárás dönt arról, hogy a jogsegélyt visszavonják vagy sem. A törvény előírásai szerint, az eljárás lezárását követő négy évben újravizsgálható a jogsegélyt kérelmező személy személyes és gazdasági helyzete. Ha ez megváltozott, akkor a bíróság a jogosultság visszavonásáról dönthet, és egy részletekben történő visszafizetést rendelhet el. Ha a jogosult nem működik közre a felülvizsgálati eljárás során, akkor a bíróság a jogsegélyre való jogosultságot véglegesen is visszavonhatja.
Mi a tanácsadási segély (Beratungshilfe)?
Gyakran csak az ügyvédi tanácsadás segíthet abban, hogy eldöntsük érdemes-e bizonyos jogi lépéseket a bíróság előtt megtenni. A rászoruló személyek ebben az esetben úgynevezett tanácsadási segélyt kérelmezhetnek.
