Mikortól elengedhetetlen egy idegen gépjármű Németországba való regisztrálása?

Az Európai Únion belüli határok megnyitása elősegíti a gépjárműforgalmat és a külföldi nyilvántartásba vett kocsik határátlépését. Ennek okán folytonos jelleggel veszik igénybe Németországban a külföldi rendszámokat, annak hiányában, hogy a német törvények szerint elismerve lennének, ennek okáért adómentességet kapnak.  

A németországi tartózkodás fajtája ámde igen sokfajta lehet. Egyes személyek például csak egy hónapig munkálkodnak, ameddig mások pedig a teljes szezononban tevékenykednek, vagy akár életük központját végleg Németországhoz kapcsolják.

Az ügy nézőpontjából az adójog és a regisztrációs törvény jogi eszközökkel alaposan összekapcsolódik. Elsősorban meg szeretnénk vizsgálni a regisztrációs jog alapjait, még azelőtt, hogy az adójogi szempontokkal foglalkoznánk.

1. A regisztráció joga​ • „átmenetileg részt vehetnek a belföldi közlekedésben”,
• ha Németországban nincs állandó székhelyük.
Kivételt kell tenni az EU/ EGT-országok járműtulajdonosai (1. bekezdés) és harmadik országok tulajdonosai között (2. bekezdés). Egy regisztrációs igazolás elegendő az EU/ EGT-országok gépjárműveihez, ameddig a harmadik országból érkező kocsik regisztrációs igazolást vagy nemzetközi regisztrációs igazolást kell kiállítani.

1.1 Mit értünk „átmenetileg”alatt?
Az (1) és (2) bekezdés értelmében maximum egyéves időszak átmenetilegnek vehető. Az időtartam 1. a regisztrációs igazolásokra a határátlépés napján és 2. a nemzetközi regisztrációs igazolásokra a gépjárműforgalomról szóló, 1926. április 24-i nemzetközi megállapodás szerint, a kibocsátás napján kezdődik.

​FZV 20. § (6) bekezdés
Hasonlatok:
Ideiglenes tartózkodásról akkor beszélünk, ha a külföldi illető rövid ideig tartózkodik Németország területén, mint példaul.
▪ sporteseményen való részvétel,
▪ nyaralás érdekében,
▪ rokonlátagotás
▪ munkaügyben átutazóban van.

1.2 A stabil székhely,
az a bizonyos hely, ahonnan a gépjárművet közvetlenül a közúti forgalomba bocsátják, és ahol a használat vége után átadják; a munkahelyek változó székhelyei esetén ez az a hely, ahova a munka összpontosul.
Például:
Ha a járműtulajdonos lakóhelye vagy életérdekeinek központja Németország, vagy ha a gépkocsit legtöbbet Németország területén veszi igénybe, akkor ebben az esetben a járművet a német jogszabályok értelmében nyilvántartásba kell venni.

Abban a helyzetben, ha  nem teljesíti ezt a kötelezettséget, közigazgatási bűncselekményt követ el az FZV 3.§, az FZV 48.§, az StVG 24.§ függvényében, mivel üzembe helyezi a gépjárművet, márpedig  nem  is jelentették be.
Eredmény: közlekedés előzetes bejelentkezés hiányában. Ez az adó szempontjából lényeges.

2. Adójog
2.1 Adókötelezettség jogellenes használat miatt
Az adójogban a jogellenes felhasználás akkor történik a KraftStG törvény 3. számának 1. § (1) szerint, ha adókötelezettség lép érvénybe a járműre.
A jogellenes a KraftStG 2. § (5) bekezdése értelmében akkor érvényes, ha egy járművet belföldi közutakon vesznek igénybe a közlekedési törvényben előírt jóváhagyás nélkül  (azaz az FZV szerint).
Kivételt képez: A KraftStG 2. § (5) bekezdése továbbá kijelenti, hogy nem jogellenes használat, ha ennek a járműnek a birtoklása adómentességet élvez.

2.2 Számbavehető adómentesség
Ez a adómentesség használható a külföldi kocsikra a KraftStG. 13. szamának 3. bekezdése értelmében. 
Ez az adómentesség maximum egy évig igényelhető gépkocsi/ pótkocsi tartására, abban az esetben, hogy ezek csak ideiglenesen tartózkodnak Németország területén.
Ez az adómentesség nem érvényes azokra a járművekre, amelyek:
1. amelyeket személyek vagy áruk fizetés ellenében történő szállítására vesznek igénybe
2. ha rendszeres telephelyet alakítanak ki Németországban.
Ebben a cikkben csak a 2. változattal szeretnénk foglalkozni, a terjedelmes téma miatt. Az ideiglenes és a szokásos székhely jellemzőit lásd az 1.1. és az 1.2. pontban.