Ugrás a tartalomra

Kisgyerekek és babák oltását is engedélyezte az EMA

Az életkori ajánlást 6 hónapra vitte le az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)


 

Az Európai Gyógyszerügynökség pozitívan véleményezte a hat hónapos csecsemők koronavírus elleni védőoltását. Az engedélyt a BioNTech és a Moderna vakcinái kapták meg. A BioNTech/Pfizer Comirnaty nevű vakcinájának alkalmazását hat hónap és négy év közötti gyermekeknek javasolják. A Moderna Spikevax készítményét hat hónaptól öt évig terjedő életkorú gyermekek számára lehet használni az engedélyben szereplő dózisban.

A vizsgálatokban mindkét vakcina leggyakoribb mellékhatásai hat hónapos és négy, illetve öt év közötti gyermekeknél hasonlóak voltak az idősebb korcsoportokban tapasztaltakhoz, beleértve az ingerlékenységet, az álmosságot, az étvágytalanságot, a kiütést és az injekció beadásának helyén jelentkező érzékenységet. Mindkét vakcina esetében ezek a mellékhatások általában enyhék vagy közepesen súlyosak voltak, és az oltást követő néhány napon belül javultak. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy az oltás előnyei meghaladják az hátrányokat.

Forrás: zeit.de
 

Mikor szólhat bele a gyerek az oltása ügyébe?

Bizonyos kor felett beleegyezési joga van a kiskorúnak

Kelt: 2021. szeptember 16.

Az Oltási Állandó Bizottság a koronavírus elleni oltásokat 12 éves vagy annál idősebb gyermekek számára javasolja. Forrásunk kérdéseire válaszolva Jane Buchholz ügyvéd elmagyarázza, milyen jogai vannak a fiataloknak oltásuk tekintetében.

Egyedül a szülők döntenek arról, hogy kiskorú gyermeküket be kell-e oltani?

Igen, elvben a szülők egyedül döntenek az úgynevezett szülői gondviselői jog alapján. Egy bizonyos kort elért kiskorúaknak azonban már van beleszólásuk. Ez a családjogi eljárásokban is szerepet játszik. A gyermekeket és a fiatalokat akkor hallgatják meg, ha valamely eljárás során az ő érdeküket érinti valamilyen lépés.
Az oltással kapcsolatos közös döntéshozatal tekintetében nincs egyetlen, törvényben rögzített korhatár. Gyakran 14-16 éves korban van ez – a gyermek fejlettségi szintjétől függően. A döntő tényező az, hogy a gyermek vagy a serdülő képes-e döntéshozatalra illetve beleegyezés megadására.

Mit jelent ez pontosan?

A beleegyezési képesség értékelésekor felmerül a kérdés, hogy a kiskorú megérti-e az oltás jelentőségét és következményeit – értelmileg és érzelmileg.

Beoltható-e a szülők akarata ellenére a beleegyezésre képes kiskorú?

Azt tanácsolnám az orvosoknak, hogy ilyet ne tegyenek. A fizikai beavatkozáshoz való hozzájáruláson kívül a gondviselővel kezelési szerződést kell kötni.

Mi történik, ha az egyik szülő támogatja az oltást, de a másik ellene van?

Közös szülői felügyelet esetén mindkét szülőnek döntenie kell és egyet kell értenie. Az orvosnak nem kell ellenőriznie ezt a körülményt, amikor az egyik szülő a gyermekkel jön a rendelőbe. A másik beleegyezése alapesetben feltételezhető. Amikor azonban különösen komoly beavatkozásról van szó, az orvosoknak gondoskodniuk kell arról, hogy mindkét szülő egyetértsen. Ha nem értenek egyet, és vita merül fel, végső soron a bíróság (Familiengericht) dönt. Ép családokban ez nem szokott megtörténni.

Mi a helyzet az elvált vagy elvált szülőkkel?

Itt valóban gyakrabban fordul elő vita az oltással kapcsolatban. Amennyiben a szülők között megoszlik a gondviselői jog, mindkettőnek bele kell egyeznie az oltásba. Ha ezt nem teszik meg, és ügyvédhez fordulnak, közvetítési tanácsadás során kell először megpróbálni megállapodásra jutni. Ebben segíthet egy oktatási és családsegítő központ. Ha ez nem vezet tovább, a vita végül a bíróságon végződik. Az eljárás során ilyenkor az egyik szülő azt kéri, hogy a gyermek érdekében egyedül dönthessen.

És hogyan döntenek a családjogi bíróságok?

Ilyen esetekben a bíróságok gyakran hivatkoznak szakértői véleményekre. Az Oltási Állandó Bizottság (STIKO) ajánlása vélelmezett szakértői véleményként működik. Ami a koronavírus elleni oltást illeti: a döntéshozatali jogkört ilyenkor az oltást támogató szülőre ruháznák át.

Forrás: test.de