Ugrás a tartalomra

Lakbér+rezsi akár a háztartás bevételének 40%-át is felemésztheti

Hol, mennyit kell kiadni a lakbérre és rezsire?


Lakbér+rezsi akár a háztartás bevételének 40%-át is felemésztheti

Hol, mennyit kell kiadni a lakbérre és rezsire?

Kelt: 2024. október 18.

Akárhol is élsz Németországban, legalább az átlagos éves jövedelem 25%-át ki kell add a lakásodra és a kapcsolódó szolgáltatói díjakra (warme Miete). És ez még sajnos nem minden – rossz hír, hogy sokkal gyakoribb, hogy 35, vagy akár 40%-a is elmegy rá egy átlagos egyfős háztartás jövedelmének. De hol, mennyi az annyi? 

Itt a legnagyobb a lakhatási költség

Az immowelt kimutatása szerint – amelyet 2024. január elsején vettek fel és újonnan megkötött lakásbérleti szerződéseket vesz figyelembe, azt mutatta ki, hogy a lakhatás a nagyvárosokban a legdrágább, itt kell a legtöbbet fordítani erre (München 40%, Berlin 36%, Hamburg 36%, Offenbach am Main 35%). Köztük is vannak azonban olyanok, ahol inkább a 30%-hoz van közel ez az arány (Köln és Stuttgart 33%, Frankfurt a. M. 32%). Az is elmondható, hogy drágák a bajor városok: országosan 10 legdrágább városból 6 ebben a tartományban található (Rosenheim 35%, Landshut, Fürth és Würzburg 34%).

Wolfsburgban a legalacsonyabb a lakásra fordított költség

A járási joggal rendelkező 106 német város (kreisfreie Städte) közül mindössze 10 olyan van, ahol a rezsivel együtt kiszámolt költség haladja meg a 25%-ot. Fordított sorrendben ezek a következők: 21% Wolfsburg, Chemnitz, Ludwishafen és Pirmasens 24%. A 25%-os keretbe még éppen beleférnek Gelsenkirchen, Hagen und Herne a Ruhr-vidéken, valamint Schweinfurt, Wilhelmshaven und Zweibrücken.

Német lakbérek: Nagyvárosokban csaknem 10 euró az átlagos lakbér


Kelt: 2023. szeptember 6.

Németországban a lakbérek alacsonynak éppen nem mondhatóak, de jelentős különbség van aszerint, hogy hol élsz. A négyzetméterenkénti bérleti díj a deStatis adatai szerint országos átlagban 2022-ben 8,70 volt. Akik nagyvárosban élnek, azok átlagosan többet (2022: 9,60 EUR/m2), míg a közepes városokban élők 8,20, a legkisebbekben élők pedig 7,50 eurót kellett tavaly fizessenek. Nagyvárosnak számolták azt, ahol 100 ezernél többen élnek, kisvárosnak pedig azokat, ahol a lakosságszám legfeljebb 20 ezer fő.
A statisztikusok emellett megállapították azt is, hogy többet kell fizetniük azoknak, akik 2019-ben vagy csak később költöztek be. A 8,70 eurós négyzetméterenkénti átlagnál nekik jelentősen többet kellett fizetniük: a bérbeadók 9,80 eurót kértek el az újabban beköltözöttektől. Ha pedig ráadásul egy nagyvárosban kötöttek új lakásbérleti szerződést, akkor jött aztán csak az igazi feketeleves: az átlag nem úszta meg 11,00 euró alatt.

  


 

Hogyan laknak a németek?  A lakások száma,  állapota és tulajdonosi aránya. 2022 vs. 2016.

A Német Statisztikai Hivatal négyévente végez felmérést építkezés és lakhatás témában. A 2020. évi felmérés eredményeit 2021. decemberére értékelték ki és hozták nyilvánosságra. 

A felmérés adatokat szolgáltat a lakások elhelyezkedéséről, alapterületéről,  koráról, a tulajdonosi arányokról, illetve a bérbe adott lakások havi bérleti díjáról,  fenntartási és rezsiköltségeiről is, régiók szerinti lebontásban.

A legfontosabb adatok kivonatolva:

A lakások számáról 

2020-ban Németországban 42,8 millióra nőtt a lakások száma, ez a 4 évvel korábbi adatokhoz képest 900 ezer lakással jelent többet. Ezeknek legalább a fele 3, vagy annál több lakást tartalmazó lakóépületekben található országosan. 

Túltelített lakások 

2020-ban országosan mintegy 8,5 millió németországi lakos (a teljes lakosság 10,3 %-a) élt zsúfolt lakásokban. A definíció szerint zsúfoltnak számít egy lakás, mely lakói számához képest túl kevés helyiséggel rendelkezik. Egy egyszemélyes háztartás esetén az európai norma 2 szoba: egy nappali és egy hálószoba. Az túltelített lakóingatlanokban élőknek különösen nehéz lehetett átvészelni a koronavírus-járvány miatti megszorításokat és a kijárási tilalmat. 

A kiskorúak mintegy 16,4 %-a (tehát minden 6. gyermek) volt ebben érintett, a 65 év felettiek esetében ez az arány azonban csak 3 %. A zsúfoltság különösen a nagyvárosokban élőket (15%-ukat, minden 7. embert) érintette, míg a kisebb városokban és az elővárosokban élőknél az arányuk 7,9 %. Vidéken ez az arány még a 6 %-ot sem érte el Németországban.

Lakhatási támogatást igénylők

A lakhatási támogatást (Wohngeld) igénylő háztartások száma 22,6 %-al nőtt 2020 végére, mivel az év elején bevezetett reformnak köszönhetően nőtt az erre jogosultak száma is (+113.800 háztartás). Ez 618.200 háztartást jelent, ami az összes privát háztartás 1,5 %-a országos szinten. A támogatást a legnagyobb arányban Mecklenburg-Előpomerániában (2,7 %), Szászországban (2,1 %) és Szász-Anhaltban (2 %) vették igénybe. Bajorországban mindössze a háztartások 0,9 %-a élt ezzel a lehetőséggel.

A tulajdonosi arányokról (Eigentümerquoten) 

2018-ban a lakások 46,5 százalékában laktak maguk a tulajdonosok országosan (ekkor 42,5 millió lakást számoltak össze). Tartományokra lebontva az arány Szászországban (64,7%), Rheinland-Pfalzban (58%) és Alsó-Szászországban (54,2%) a legmagasabb, míg ezen a listán Berlin (17,4%), Hamburg (23,9%), Szászország (34,6%) és Bréma (37,8%) áll az utolsó helyeken. 

Hol a legkisebbek és a legnagyobbak a lakások? 

A lakások átlagos mérete 92 m²  országosan, az átlag szerint ezeket 4,4 helyiségre lehet felosztani.  A lakók rendelkezésére 47,4 m² áll Németországban, ebben kis növekedés látható az elmúlt években.  Országszerte Rheinland-Pfalzban és a Saar-vidéken legnagyobbak a lakások 104,5, illetve 104,1 m²-rel, őket Alsó-Szászország követi 102,5 m²-es átlaggal. A legkisebbek a lakások Berlinben 73,2 m²-rel, a főváros előtt Szászország végzett kereken 76 m²-es átlaggal. A Német Statisztikai Hivatal megállapította azt is, hogy a tartományi jogú városokban átlagosan kisebbek a lakások (Hamburg – 76,2; Bréma – 80,5 m²), valamint ezen városokban laknak a legtöbben albérletben is.

A bérleti díjakról 

Négyzetméterenként 2018-ban 7,9 €-t fizettek a bérlők Németországban. Ez az összeg 2014-ben 6,72 € volt, ami 1,18 €-val, azaz majdnem 15 százalékkal jelentett kevesebbet. A warme Nebenkosten (fűtés és meleg víz) 1,4 €-ba, a kalte Nebenkosten (az összes rezsiköltség a fűtés és meleg víz kivételével) pedig 1,3 €-ba került négyzetméterenként 2018-ban.

Ez is érdekelhet:  Németország legolcsóbb és legdrágább nagyvárosai a bérleti díjak szempontjából

Egy bérelt lakás havi bruttó bérleti díja [Bruttokaltmiete] négyzetméterenként Hamburgban (10,4 €), Bajorországban (9 €) és Berlinben (8,8 €) a legmagasabb. 


​2014-es adatok


A Német Statisztikai Hivatal négyévente végez felmérést építkezés és lakhatás témában. A 2014. évi felmérés eredményeit 2016. decemberére értékelték ki és hozták nyilvánosságra. 

A felmérés adatokat szolgáltat a lakások elhelyezkedéséről, alapterületéről,  koráról, a tulajdonosi arányokról, illetve a bérbe adott lakások havi bérleti díjáról,  fenntartási és rezsiköltségeiről is, régiók szerinti lebontásban.

A legfontosabbak röviden:

  • A lakások számáról 

2014-ben Németországban 41 millió lakás volt. Ez 570.000 lakással, vagyis 1,4 százalékkal több, mint 4 évvel ezelőtt. 39,2 millió lakás, azaz a lakások 95,5 százaléka lakóépületben található. 

  • Üresen álló lakások 

A lakóépületben található lakások közül 36,1 millió lakásban laktak 2014-ben, míg 3,1 millió lakásban nem. Ez az üresen álló lakások 7,9 százalékos arányát jelenti.  

  • A tulajdonosi arányokról (Eigentümerquoten) 

16,4 millió lakásban a saját tulajdonosa lakott 2014-ben, ami 45,5 százalékos arányt jelent. 

  • Hol a legkisebbek és a legnagyobbak a lakások? 

Egy közepes méretű, 92,9 m2-es lakásban átlagosan 44,5 m² áll a lakók rendelkezésére Németországban.  Országszerte Rheinland-Pfalz-ban a legnagyobbak a lakások 107,2 m²-rel, míg Berlinben a legkisebbek, 69,8 m²-rel.

  • A bérleti díjakról 

Egy bérelt lakás havi bruttó bérleti díja [Bruttokaltmiete] Németországban 2014-ben átlagosan 473 € volt. 2010-ben ez az összeg 441 € volt, így tehát 2010 és 2014 között a bérleti díjak 32€-val, azaz 7,3 százalékkal emelkedtek. A legdrágább jelenleg Bremen (+13,9 %), míg Saarland-ban 1,7 százalékkal estek az árak. 

Négyzetméterenként 2014-ben 6,72€-t fizettek a bérlők Németországban. Ez az összeg 2010-ben 6,37 € volt, ami 0,35 €-val, azaz 5,5 százalékkal jelentett kevesebbet. A warme Nebenkosten (fűtés és meleg víz) 1,33 €-ba, a kalten Nebenkosten (az összes rezsiköltség a fűtés és meleg víz kivételével) pedig 1,14€-ba került négyzetméterenként 2014-ben. 

Forrás: destatis.de