Kérj ajánaltot több biztosítótól egyszerre.  Részletek:
open_in_new

Eleshetsz a kárpótlástól, ha karanténba kerülsz és nincs boostered


A teljes oltási védelemhez már három adag kell

A karanténba kerülés pénzügyi következményekkel járhat hamarosan. Kivéve ha megkaptad már a harmadik adagot (booster). Az egyszer és kétszer beoltottak viszont - akárcsak a beoltatlanoknál –eleshetnek munkabérpótló juttatásaiktól (Lohnfortzahlung).
A Robert Koch Intézet (RKI) nemrégiben több mint 60 millió németet "teljesen beoltottnak" tekintett. Ők mostantól csak „alapvédelemmel” rendelkeznek szerintük, mivel csak két adagot kaptak. Csak azokat tekintik teljesen beoltottnak, akik már a harmadik (booster) adagot is megkapták.
 


Ez is érdekelhet: Jan 21: Ausztria bevezeti az oltási kötelezettséget



Aki egy kicsit is elmélyed a mostani szabályokban, látja, hogy a booster több helyen is előnyt jelent. Ami újonnan merült fel: a karantén idején adott pénzügyi kompenzáció is kérdésessé válhat – akárcsak korábban már az oltatlanoknál.

Nincs-e folyamatos bérfizetés azok számára, akik nincsenek teljesen beoltva?

A Bild című lap a Bundestag ügyvédeinek rövid szakvéleménye alapján  arról számol be, hogy azok a munkavállalók, akiket csak egyszer vagy kétszer oltottak be, és karanténba kell vonulniuk, a jövőben lehet, hogy nem lesznek jogosultak bérpótló juttatásra. A szabályozás eddig csak a be nem oltott embereket érintette. Az oltás hiánya munkavállalók millióinak kártérítéshez való jogának kizárásához vezetne. A problémát az okozza, hogy a munkából kiesést meg lehetett volna előzni egy "államilag (RKI által) ajánlott" harmadik adaggal. Bár a kötelező védőoltásról még nem született döntés, egy ilyen lépés egyfajta bújtatott kényszert jeletene.

Mi vonatkozik jelenleg a bérpótló támogatásra karantén esetén?

A fertőzésvédelmi törvény (IfSG) 56. szakasza olyan kompenzációs rendeletet tartalmaz, amely szerint az állam fizeti a jövedelemkiesést, ha valaki "korábbi jövedelemszerző tevékenységének gyakorlása során tilalom alá esik vagy tilalom alá helyezik, és ezáltal jövedelemkiesést szenved". Ez azt jelenti, hogy amint a munkavállaló a koronavírus miatt az egészségügyi hatóság által elrendelt karanténban van, a fertőzésvédelmi törvény alkalmazandó. Ez garantálja, hogy a fizetését betegszabadság hiánya ellenére is megkaphassa. Pontosabban, a munkáltató előre fizet – utána pedig az államtól visszakérheti a pénzt.

A munkavállaló betegsége miatt elrendelt elkülönítést továbbra is díjazásban kell folytatni, mint minden betegség miatti munkaképtelenséget, és nem szabad ellensúlyozni az éves szabadsággal. Ha a munkavállaló nem akut beteg, de egy lehetséges fertőzés gyanúja miatt karanténba helyezték, vagy visszatért egy kockázatos külföldi területről jött haza, akkor továbbra is köteles dolgozni.
Ha munkáját otthonról vagy a karantén helyéről végzi, díjazását változatlanul kapja a munkáltatótól. Amennyiben ez nem lehetséges esetében, akkor a korábbi nettó fizetése összegének megfelelő kártérítést kap.

Mit jelent ez a nem immunizált emberek számára?

Ha betegség miatt karanténba kerülnek, továbbra is megkapják a bérüket. Ugyanez érvényes, ha valaki otthonról dolgozik. Aki azonban karanténban van egy SARS-CoV-2 fertőzött személlyel való érintkezés miatt, és ott nem tudja elvégezni a munkáját, az üres kézzel maradhat. Az ifSG 56. §-ának (1) bekezdésének 4. mondata szerint nem fizetnek kártérítést annak, aki a törvényben előírt vagy az érintett személy szokásos tartózkodási helye területén nyilvánosan ajánlott védőoltoltás alkalmazásával elkerülhette volna a tevékenységi tilalmat vagy a karanténkötelezettséget.

Ki mentesül a karantén alól?

Bárki, aki emlékeztető (booster) oltást kapott, kétszer beoltották, vagy éppen felépült (az oltás vagy a betegség kevesebb, mint három hónappal ezelőtt volt).

Forrás: n-tv.de


Kelt: 2021. október 18

Csak törvény kötelezheti a munkavállalókat oltásra

A Bayerischer Rundfunk összefoglalója szerint kizárólag a cég működésével összefüggő kérdésekre terjed ki a munkáltató utasítási joga. Amint a munkavállaló személyes életvitelével összefüggő kérdésekről van szó, akkor arra nem terjed ez ki. Jogászok szerint – folytatja a cikk – az oltás is a magánélet körébe tartozik, kivéve azt az esetet, ha törvény másként rendelkezik. Jelenlegi nincs törvényben előírt oltási kényszer Németországban.

Többféle módon védi a jog a beoltatlanokat

Alexander Bredereck és Fodor Attila ügyvédek szerint először is, a munkáltató csak bizonyos, jól körülhatárolt szakmákban jogosult arra, hogy megkérdezze, ki van beoltva: egészségügy, óvodák, iskolák (erről ITT írtunk).

Másrészt, a munkatárs viselkedése miatti felmondás (verhaltensbedingte Kündigung) egyértelműen kizárható a két ügyvéd szerint. Egyetlen, ami elvileg szóba jöhet, ha a munkaadó szeretne az oltatlanoktól megszabadulni az, hogy a cég tevékenységével kapcsolatos felmondást (betriebsbedingte Kündigung) jelent be. Viszont ebben az esetben is kétséges, hogy elfogadná a bíróság ezt a felmondást. Ehhez ugyanis azt kellene bizonyítani a munkaadónak, hogy csak beoltatottakkal végeztethető el a munkakör és a beoltatlanok számára nem képes alternatív feladatot adni (például otthoni irodai tevékenységet). Ezen kívül pedig az sem teljesül, hogy állandó jelleggel szűnik meg munkahely.

Összefoglalóan azt mondja ez a két jogi szakértő, hogy akire a felmondásvédelemről szóló Kündigungsschutzgesetz vonatkozik, az helyesen teszi, ha munkahelyvédelmi keresetben bírósághoz fordul a felmondás hatálytalanítása vagy legalább egy jókora végkielégítés érdekében. (Kündigungsschutzklage) nyújt be a bíróságon és munkaügyi szakjogászhoz fordul.

Az utaztatási szolgáltatóknál problémás helyzet alakulhat ki

Vannak olyan szakmák, ahol a munkáltatóknak konkrét üzleti érdekük fűződik ahhoz, hogy tudják, be vannak-e oltva a munkatársak. Ilyenek például az utaztató cégek, köztük a légitársaságok. Nekik azért létfontosságú ezt tudni, mert egyes országok csak oltottakat engednek be.

Megfelelő jogi felhatalmazás híján ezt úgy oldja meg például a Lufthansa, hogy nyilatkozatot íratnak alá az utaskísérőkkel és pilótákkal, amiben azt jelenti ki, hogy rendelkezik mindazon igazolásokkal, ami a munkakör ellátásához szükséges. Kétséges viszont egyes jogvédelmi cégek szerint, hogy így meg lehet-e kerülni a német jogi előírásokat. Szerintük csak az merülhet fel, hogy a beoltatlanokat olyan útvonalakon vetik be, ahol nem elvárás az oltás megléte. A munka alóli (ideiglenes) felmentés csak akkor jöhet szóba, ha ez nem lehetséges.

Az egészségügyben is tájkoztatási kötelezettség van csupán

Egyes szakterületeken a munkáltatók jogosulttá váltak a dolgozókat arról megkérdezni, hogy be vannak oltva. Ilyen például az egészégügy. Ez fontos információ számukra, aminek segítségével például elkerülhetik, hogy súlyosan veszélyeztetett betegeket ápoló osztályokon oltatlanok dolgozzanak.
Mindez azonban semmiképp nem vezethet sem felmondáshoz, sem a beoltatlanok jogilag hátrányos megkülönböztetéséhez. Pozitív megkülönböztetés (például oltási jutalmak) viszont igenis jogszerűek lehetnek, amint arról Arndt Kempgens beszámolt a Tagesschau kérdésére válaszolva.

Forrás: anwalt.de, tagesschau.de, br.de

 

A cikk tartalma informatív jellegű és nem tanácsadás ezért nem vállalunk érte felelősséget. Tanácsadásért és pontos információkért kérjük forduljon kompetens hivatalokohoz, szakemberekhez. A szakértők által írt cikkek tartalmáért ők felelnek.

Legutóbbi cikkek

Legolvasottabb cikkeink

-
Scroll to Top