A tőkejövedelem-adó (Kapitalertragssteuer) és a forrásadó (Abgeltungssteuer) Németországban
Mennyi az osztalék-adó és a tőkenyereség-adó Németországban? Mi a Kapitalertragssteuer és Abgeltungssteuer?
Éppúgy, mint a jövedelemadó (Lohnsteuer) esetén, a tőkejövedelem-adó esetén is a jövedelemadó (Einkommensteuer) és a társasági adó (Körperschaftsteuer) felszámításának egy formájáról van szó. Ez a jövedelemadóhoz hasonlóan már a tőkejövedelem megszerzésével keletkezik.
A betétes vagy befektető számára nagyon fontos a tőkejövedelem-adó, mivel ezen jövedelmeket szinte az összes európai államban meghatározott mértékű jövedelemadók sújtják.
Mi a tőkejövedelem-adó (Kapitalertragssteuer)?
Tőkejövedelem alatt a pénzügyi befektetésekből (Geldanlage) származó nyereségeket kell érteni. Ide tartozik: betétkönyv (Sparbuch), folyószámla (Girokonto) stb. kamatai, pl. részvények osztalékai, nyersanyagra vagy alapokra vonatkozó certifikátokból származó jövedelmek, részvények eladásából származó értéknövekedés (Wertzuwächs), ha egy részvény vétele alacsonyabb áron, és eladása magasabb áron történt.
Az ilyen tőkejövedelmen elért minden nyereség adóztatásra kerül. Mivel a tőkejövedelem-adó egy úgynevezett forrásadó (Quellensteuer), ezt közvetlenül a kifizetőhely (auszahlende Stelle), például egy bank vagy biztosító által a kedvezményezett számára visszatartásra, és az adott adóhatóság felé továbbutalásra kerül. Ennek során a különböző tőkejövedelmekre eltérő százalékos levonás érvényes: az osztalékok adóterhe 20 százalékos, tőkebefektetések esetén 30 százalék, és anonim OTC (Tafelgeschäft) ügyletek esetén 35 százalék. Ehhez jön még az 5,5 százalékos szolidaritási különadó (Solidaritätszuschlag), valamint adott esetben a 8 vagy 9 százalékos egyházadó (Kirchensteuer).
Nem illeti adókedvezmény a következőkből fakadó jövedelmeket: nem hitelintézet (Nicht-Kreditinstitut) egyéb kölcsönszerződései (Darlehensvertrag) (pl. vállalati vagy magánkölcsönök), jelzáloghitelek (Hypotheke), valamint ingatlant terhelő jelzálogok (Grundschuld) kamatai és a járadéktartozások (Rentenschuld) járadékai, tőkealapú életbiztosítás (Kapitallebensversicherung) vagy csendestársaság átruházása, devizaügyletek.
Még ha ezen jövedelmeket nem is terheli a tőkejövedelem-adó, ez nem azt jelenti, hogy adómentesek: a tőkejövedelmeket fel kell tüntetned az adóbevallásodban (Steuererklärung).
A tőkejövedelem-adó és forrásadó kifejezéseket néha azonos jelentéssel használják. A tőkejövedelem-adó azonban a forrásadó egyik formája csupán. Ez Németországban 2009. január 1-ével került bevezetésre, és a tőkebevételek addigi adóztatását váltotta fel.
Bevezetése előtt a tőkebefektetésekből származó nyereségek vagy tőkejövedelem-adó, vagy kamatadó (Zinsabschlagsteuer) (továbbá szolidaritási különadó és egyházadó) útján kerültek adóztatásra, vagy az adóbevallásban a közönséges jövedelemadó tételénél kerültek megadásra.
2009-től a tőkejövedelmeket már nem kel az adóbevallásban feltüntetni, mivel azok a forrásadóval, nevének megfelelően, megfizetésre kerülnek. A más, a tőkejövedelem-adóval terhelt bevételeket korábban az adóbevallásban mindig külön fel kellett tüntetni.
Hogy számítják ki az forrásadót (Abgeltungssteuer)?
A különböző tőkejövedelmeket adóztatása már a tőkejövedelem-adóhoz hasonlóan nem eltérő százalékos résszel történik. Ehelyett az osztalékokat, kamatokat és a részvények esetén az árfolyamnyereségeket 25 százalékos tőkejövedelemadó / forrásadó terheli (plusz a szolidaritási különadó és az egyházadó). Ez vonatkozik minden, a személyenkénti 1000 eurós, ill. házaspáronkénti 2000 eurós mentességi értékhatárt (Freibetrag), az úgynevezett betétesi átalányösszeget (Sparerpauschbetrag, Sparerfreibetrag - erről bővebben ITT) jövedelemre. Alapesetben azonban minden tőkejövedelem adóköteles, a betétesi átalányösszeg kedvezménye ezt követően a mentesítésre vonatkozó megbízás (Freistellungsauftrag) vagy adómentességi igazolás (Nichtveranlagungsbescheinigung) útján érvényesíthető.
Mi van, ha az adókulcsod magasabb 25%-nál?
A 25 százalék feletti jövedelemadó-teherrel rendelkező emberek számára a forrásadó adókönnyítést jelent. Ez alapján a tőkejövedelem-adót többé nem az akár 45 százalékig terjedő személyes adóterheddel kell megfizetned, hanem csak a 25 százalékos forrásadót plusz a szolidaritási különadót ész egyházadót – tehát összesen maximum 28 százalék körüli mértékben.
Mi van akkor, ha a személyes adókulcsom alacsonyabb 25%-nál.
Mi van, ha adókulcsod alacsonyabb az Abgeltungssteuer adókulcsával?
Ha 25 százaléknál alacsonyabb adókulccsal rendelkezel, a forrásadó nem képez további adóterhet. Adóbevallásod segítségével kérheted a különbség visszatérítését. Ebben az esetben rád a 25 százalék helyett csak a rendes adókulcs vonatkozik. Éppúgy, mint a tőkejövedelem-adó esetén a forrásadó visszatartásra és közvetlenül az adóhatóságnak átutalásra kerül. A német progresszív adózásról ITT olvashatsz többet.
