Ugrás a tartalomra

Német-magyar egyezmény kettős adóztatás elkerüléséről

Mi ez és hogyan működik?


Mit érdemes tudnod a kettős adóztatásról német-magyar viszonylatban?

2011-ben Magyarország és Németország megállapodást kötött a kettős adóztatás elkerüléséről (Vermeidung der Doppelbesteuerung) és az adóztatás elkerülésének megakadályozásáról, amelyet a magyar Országgyűlés is törvénybe iktatott.
Az Egyezmény a két ország közötti gazdasági kapcsolat és adózási ügyekben való együttműködés elmélyítését szolgálja a pénzügyi akadályok kiküszöbölése révén.
Az 1. és 2. cikkből kiderül, hogy a megállapodás az egyik vagy mindkét országban belföldi illetőségű személyekre és azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, amelyeket az egyik szerződő fél, annak tartománya illetve politikai alegysége vet ki.

Milyen adófajtákra terjed ki a kettős adóztatásról szóló megállapodás?

Jelenleg az Egyezményt Németországban a jövedelemadóra, társasági adóra, ipari adóra, illetve a vagyon- és telekadóra, Magyarországon esetében pedig a személyi jövedelemadóra, a társasági- és telekadóra, illetve az építményadóra kell alkalmazni.

A megállapodás hatálya kiterjed az említett adókra kivetett pótlékokra, vagy minden olyan adóra, amelyet az Egyezmény aláírása után a létező adók mellett vagy azok helyett vezettek be.
A kettős adóztatás lényegéről és még több fontos tudnivalóról itt olvashatsz bővebben magyar nyelven.

Az adómentességek kölcsönösségek elismerésével lehetnek gondok

Bár az ügy nem magyar-német, hanem holland-német vonatkozásban merült fel, érdemes rá odafigyelni, mert ebben is felmerülhet a kettős adóztatás témája. Az Finanzgericht Düsseldorf abban döntött (2022. október 25-i ítélet, 13 K 2867/20 E), hogy a holland munkáltató egy holland szabály alapján adómentesen adhatja a munkabér egy részét a külföldről jött munkavállalónak – ha teljesülnek bizonyos feltételek. Eddig jó, nem is volt vele gond holland részről.
Viszont a német bíróság úgy vélte, hogy a hollandok által nyújtott kedvezményt nekik nem kell elismerniük – végülis adókedvezményről volt szó, nem pedig már hollandok által megadóztatott jövedelemről. Ezért – biztos ami biztos – úgy döntött a német bíróság, hogy a kedvezmény által érintett hollandiai bért ha már a hollandok nem adóztatták meg, akkor a német adóhatóságnak jogában áll ezt megtenni – ezért a kárvallott munkavállalónak Németországban fizetnie kellett. És hogy ez a magyar egyezmény vonatkozásában is így lenne? Nem tudjuk, viszont érdemes erre is gondolni, amikor a német adóhatósággal van dolgod.

További infók: www.bundesfinanzministerium.de


w