Ugrás a tartalomra

Hol áll Németország átoltottsága? Mi a helyzet Európa többi részével?

Észak- és nyugatfelé nő, kelet felé csökken az átoltottság


Frissítés: 2021. november 6.: Németország eredménye átlagos az EU-n belül

Mi a helyzet Németországban a teljes népességet illetően?

Ami a mostani helyzetet illeti, legutoljára ITT foglaltuk össze a legfontosabb adatokat koronavírus-oltás témában. Akkoriban a ZDF folyamatosan frissülő portálja alapján azt írtuk, hogy 65,6%-es a teljes népesség átoltottsága – ez azóta kismértékben, 67%-ra nőtt, vagyis a számok lényegében nem változtak három hét alatt (október 15 és november 6 között).

Mi a helyzet most a 18 év felettieknél?

Jelen cikkünkben az adatokat a 18 évesekre és annál idősebbekre szűkítjük. Ebben a körben a legfrissebb adatok, melyeket az európai járványkitöréseket elemző központ (ECDC) adataira alapozunk. Németországot illetően az érték 83,1%, ami közel van az EU 75,7 százalékos átlagához.

Országon belül van egy észek-déli és kelet-nyugati csökkenő lejtő

Az országon belüli különbségeket sorba véve érdekes azt megállapítani, hogy egy észak-dél ill. nyugat-kelet irányú lejtőt lehet megfigyelni. Bréma vezet jelenleg a maga 78,7 százalékával, és csak néhány északnyugati tartományokban nagyobb az oltási arány hetven százaléknál: Schleswig-Holstein,  Hamburg, Nordrhein-Westfalen, Rheinland-Pfalz és Saarland értékei haladják meg ezt az értéket. A legalacsonyabb értékeket Németországban az öt keleti tartomány közül négyben mérik: Sachsen-Anhalt (63,4%), Thüringen (61,0%), Brandenburg (60,9%) és Sachsen (57,1%).

Németország északi és nyugati szomszédaiban magasabb az arány

Németország nyugati és északi szomszédai tudnak csak nála jobb eredményt felmutatni. Például Franciaországban 80,9%, Hollandiában pedig 79,9% százalékos a jelenlegi beoltottsági arány. Dánia esetében 89,5%, Norvégiában pedig 91,9%.

Kelet felé haladva csökken az országok oltottsági aránya

Ausztria esetében még azt lehet mondani, hogy az 73,3 százalékos érték összehasonlítható a német adatokkal. Közép-Európában Csehország 67,4%-ával fej-fej mellett halad Magyarországgal, ahol 67,2% kapta meg a teljes oltási védelmet.
Lengyelország jócskán lemarad (61,6%), Szlovákia pedig a maga 53,2%-ával szinte már a kelet-balkáni országok szintjén van.

A kelet-balkáni EU-tagországok a sereghajtók

Romániában a mostanában bevezetett 3G-s szabályok miatt bár némileg emelkedni kezdett az oltási arány (jelenleg 39,6%), de ez csak az utolsó előtti helyezéshez elegendő a sereghajtó Bulgáriát megelőzve. Bulgáriában csak kevesebb mint minden harmadik felnőtt korú lakos oltatta be magát, szám szerint 29,1%

Forrás: vaccinetracker.ecdc.europa.eu, impfdashboard.de


(Kelt: 2021. augusztus 11.)
Az RKI keddi jelentése meglepő eredményt tartalmaz: Feltehetően alábecsülik az oltási arányt. Különösen a 18–59 éves korosztály esetében lehet téves, amit eddig gondoltak. Németországban 59 százalék helyett már lehet, hogy ezen korcsoport akár 79 százalékát is beolották egyszer.

Milyen két különböző adatsorrol van szó?

A Robert Koch Intézet (RKI) felmérése szerint Németországban úgy tűnik, hogy több felnőttet oltottak be legalább egyszer, mint amennyit eddig hivatalosan regisztráltak. A felmérésről szóló RKI-jelentés szerint a 18-59 éves korosztályban különösen szembetűnő volt a különbség az úgynevezett digitális vakcinázási arány monitorozása (DIM), illetve a között amit az oltási eredményjelző tábla (Impfdashboard) mutat.

"A teljesen beoltott emberek oltottsági arányát tekintve azonban nem volt jelentős különbség" - hangsúlyozzák a szerzők. Carsten Watzl, a Német Immunológiai Társaság főtitkára szerdán, az eredmények nem adnak okot arra, hogy alapvetően kétségbe vonják az oltási arányokat. "Lehet, hogy egy kicsit alábecsüljük az egyszeresen beoltott emberek számát, de csak néhány százalékpontról beszélünk."

Míg a „Covid-19 oltási kvóta monitorozása” (röviden: Covimo) című felmérésben a 60 év alatti felnőttek 79 százaléka azt mondta, hogy legalább egyszer beoltották, a hivatalos eredményjelző szerint ez az arány 59 százalék volt. Ebbe az oltási központok, kórházak, mobil oltási csapatok, foglalkozás-egészségügyi orvosok, magánorvosok adatközléseit veszik fel. Több jel utal arra, hogy a DIM-ben megjelent jelentések valószínűleg alábecsülik az oltási arányokat, míg a felmérés túlbecsüléshez vezet. A tényleges kvóta valószínűleg a kettő között van.

A szerzők rámutatnak arra, hogy a két forrás eredményeinek értelmezésekor "bizonyos bizonytalanságot" kell figyelembe venni. Körülbelül 1000 ember vett részt a legújabb Covimo felmérésben, amelynek célja, hogy betekintést nyerjen az oltások hajlandóságába és elfogadásába. Az előző öt fordulóban mindkét forrásból származó vakcinázási arány "összehasonlítható szinten volt", mondta.

Watzl meglátása szerint a viszonylag kis csoportokra vonatkozó felmérésekből nem lehet az oltási arányt levezetni, ezért nem szabad túlbecsülni a rögzített különbségek jelentőségét.

Különböző magyarázatok lehetségesek

A jelentés többféleképpen próbálja megmagyarázni az adatokat. Az egyik pont a Johnson &Johnson oltások rögzítése, amelyben a többi gyártóval ellentétben csak egy adagot kell beadni a teljes védelem érdekében. A szerződéses orvosok ezeket az immunizálásokat mindig második oltásként jelentették, ráadásul a vakcina és a korcsoport egymáshoz rendelése nem lehetséges, magyarázza az RKI. A DIM-adatok most azt mutatják, hogy a legalább egyszer beoltott felnőttek beoltottsági aránya korcsoportonkénti bontásban "szisztematikusan alul van becsülve".

A jelentés azt is megállapítja továbbá, hogy eddig az üzemi orvosok csak mintegy fele regisztrálta be a a webes alkalmazás nyújtotta jelentési rendszerbe a védőoltások beadását. "Ez azt jelezheti, hogy a DIM nem fedi le az összes beadott oltást."

Az RKI szerzői más elképzelhető befolyásoló tényezőket is említenek: például a felmérésben levő esetleges torzításokat, amelyek a kvóta túlbecsüléséhez vezethetnek. Például feltételezhető, hogy azok az emberek, akik támogatják az oltásokat, nagyobb valószínűséggel vesznek részt, mint a tiltakozók. Továbbá lehet, hogy azok sem vettek részt az interjúkon, akik tudnak elég jól németül. Mindkét lehetőség vonatkozásában arra mutatnak rá a szerzők, hogy a források közötti nagyobb eltérésnek a teljesen beoltottbak körében is meg kellett volna történnie.

A felmérésről szóló jelentés megállapítja, hogy a lakosság 91,6 százaléka készen áll az oltásra, vagy már be is oltották. "A COVID-19 elleni oltásra való hajlandóság magas szinten van a lakosságnál."

Carsten Watzl szerint az RKI-jelentés felvet néhány lényeges pontot, például a Johnson &Johnson szerződéses orvosok általi felvételének problémáját és az üzemorvosok látszólag még mindig hiányos bevonását a jelentésekbe. Az immunológus azonban azt véli, hogy ez egy átmeneti probléma: "Az adatok egy bizonyos ponton jönni fognak majd, hiszen az oltásokat el kell számolni. Egyrészt nem panaszkodhatunk arra, hogy az orvosoknak túl sok adminisztratív munkát kell végezniük, másrészt viszont pedig nem várhatunk el teljes adatközlést." A németországi adatvédelmi szabályok is szerepet játszanak a kialakult helyzetben.

A legalább egyszer beoltott emberek számának feltételezett alulbecsülése nem változtat azon a tényen, hogy az utóbbi időben ténylegesen csökkent a beadott vakcinák száma, hangsúlyozta a dortmundi szakember: "Tudjuk, hogy még nem oltottak be elég embert."

Forrás: rki.de