Ugrás a tartalomra

Elektromos autógyártás: Munkahelyek vesznek el vagy még több új jön létre?

Nettó veszteség nem nagyon lesz, de sok minden változik


Az új technológiák hozhatják el a sikert

Még néhány hónapja arra figyelmeztetett a Német Autógyártók Szövetsége (VDA), hogy az elektromos autók miatt sok munkahely fog elveszni. A Boston Consulting Group (BCG) és az Agora Verkehrswende elemzőcsoport szerint ez nem biztos, hogy helytálló.

Szerintük 2030-ig mintegy 220 ezer munkahely szűnik majd meg, de várhatóan 205 ezer fog keletkezni. Ehhez viszont szükséges,hogy a politikai szereplők megfelelő szabályrendszert alkossanak.
Az új munkahelyek azon cégeknél fognak létrejönni, melyek a hagyományos meghajtástól függetlenek – például az energiainfrastruktúránál és -termelésnél. Például a töltöőállomás-hálózat kiépítésénél és fenntartásánál. Területileg nézve a keleti országrészek lehetnek a fő nyertesek.

Fontos viszont, hogy az autóiparban dolgozók jelentős részének változni fog a munkaköre és továbbképzésre lesz szükség. Az 1,7 millió munkavállalóból ez várhatóan 500 ezret fog érinteni.

Mi várható a közeljövőben?

Sok új munkahely várható a következő hat hónapban, A középvállalkozások harmada tervezi új munkatársak felvételét.

A cégek 27 százaléka létszáma tevez létszámbővülést

A német közepes cégei felkészülnek egy járvány utáni nagy fellendülésre és sok új munkatársat akarnak toborozni a pandémia végét követően. A DZ Bank és a Bundesverband der Deutschen Volksbanken und Raiffeisenbanken (BVR) felméréséből az derült ki, hogy a cégek majd 27 százaléka új alkalmazottakat tervez felvenni a következő fél évben. 2020 őszén még csak 17 százalékuk nyilatkozott így. Az elektromos iparban 44 százalék ez az érték, ami mintegy duplája a 2020 őszi adatnak. A vegyi és műanyaggyártó szektorban a mostani érték kb. 33 százalékos.

A számok azt is mutatják, hogy a cégek ráadásul “nyitottabbak a létszámbővítésre”, mint a pandémia előtt – fejtik ki a nyilvánosságra hozott tanulmányban. A felmérésben mintegy 1000 közepes cég vett részt.

Nő a befektetési hajlam

Az eredményekből leolvasható a befektetési hajlandóság növekedése is: a megkérdezett vállalatok 77 százaléka kíván jövőbeni projektekbe pénzt fektetni. Ez is „több mint a válság előtt” volt. Ősszel ezt csupán a cégek 69 százaléka vette fontolóra. Egyre több közepes méretű cég készül a „koronavírus utáni boom-ra”, fejtette ki a DZ Bank és a BVR.

Jelenleg a legnagyobb gond a nyersanyag- és szakemberhiány

A válság kihatásai csak a cégek jelenlegi helyzeténél látszanak. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett cégvezetőknek 58 százaléka soha nem látott mértékű beszerzési gondokról számolt be. A nyers- és alapanyagbeszerzés akut problémaként terheli a termelést.

Különösen nagyok az aggodalmak a vegyiparban. Ennek a szállítási láncokban tapasztalható zavarok az okai, ami kihat fontos nyersanyagok és javak elérhetőségére. Ez kihat majd a következő hónapok eladási áraira is. A következő hónapokban a megkérdezettek 36 százaléka tervez árat emelni. Ez az érték ősszel még csak 20 százalék körül volt.

Növekszenek az energiaárak és a bürokrácia is fokozódik

Az energiaköltségek emelkedése is aggasztja a cégek felét (51 százalék), elsősorban az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban. A cégeknek fejtörést okoz még a növekvő bürokrácia is: 80 százalékuk szerint minden eddiginél jobban nőttek az adminisztratív terhek. Problémát jelent még a szakemberhiány: erre most 73 százalék panaszkodik, szemben a fél évvel ezelőtti 67 százalékkal.

Forrás: n-tv.de, n-tv.de

Kép forrása: wikimedia.org/Michael Movchin és Félix Müller