Ugrás a tartalomra

Milyen korcsoportokban nő a fertőzések száma Németországban?

Nagyon sok esetben nem kerülnek be a fertőzések a hivatalos statisztikákba


A koronavírus-esetszámok új csúcsot érnek el. Hétfőn 142 329 koronavírusos esetet jelentettek a Robert Koch Intézetnek (RKI), a 7 napos incidencia 592-ről 636-ra emelkedett. És most a nyár közepén vagyunk!

A legérintettebbek a 70-79 évesek

Az előző héthez képest az RKI június 23-i heti jelentése szerint az összes korcsoportban nőtt az előfordulás, összesen mintegy 23 százalékkal. A növekedés a 70–79 évesek korcsoportjaiban volt a legerősebb, 30 százalékkal, a legalacsonyabb értékeket a 20–29 évesek (17 százalék) és a 90 év felettiek (közel 20 százalék) korcsoportjában regisztrálták.

Mely tartományokban magasak a számok?

Jelenleg különösen magas számokat jelentenek Alsó-Szászországból, Hamburgból, NRW-ből és Schleswig-Holsteinből, a legkevesebb eset pedig Türingiában és Szászországban fordul elő.

Ezek az adatok viszont nem túl megbízhatóak, mondja Christian Hesse statisztikai szakértő. "Ezek csak a bejelentett esetek. Feltételezhető, hogy a tényleges érték kétszer-háromszor olyan magas, azaz 1500 valós előfordulási gyakoriságúak a fertőzések."

Sokan nem csináltatnak PCR-tesztet

Ennek az az oka, hogy egyre kevesebb ember végeztet el PCR-tesztet gyanús tünetek vagy pozitív gyorsteszt miatt. Április végéhez képest csak minden harmadik érintett tesz így. "Az RKI-adatokba csak a pozitív PCR-teszteredmények kerülnek be. Ezért jelentős a bizonytalanság a be nem jelentett esetek száma miatt" – mondja Hesse.
Forrás: bild.de


 


Friss kutatás: Alig véd az omikron-fertőzés az újrafertőzéstől, ha nincs oltásod?

Kelt: 2022. február 4.

A jelenlegi ismeretek szerint az omikron  enyhébb lefolyású betegséget okoz . Ezt mutatják az adatok is: a rekordmagas fertőzési adatok ellenére a kórházakban a betegek száma az utóbbi időben ugyan jelentősen nőtt, de még mindig alacsonyabb, mint a korábbi fertőzési hullámokban. A betegség enyhébb lefolyásának azonban hátrányai is vannak, amint azt egy amerikai kutatócsoport most kimutatta.

A san franciscoi University of California tanulmánya cáfolja azt a veszélyes tévedést, amelyet sokan az omikron változatból merítettek. Mivel a fertőzés általában enyhe, egyesek úgy gondolják, hogy jobb lenne megfertőződni, mint oltást kapni. Mert a koronavírus-fertőzés is termel antitesteket termel a vírus ellen. A vakcinaszkeptikusok különösen úgy érzik, hogy hozzáállásukban megerősíti ezt a feltételezést.

Az adatok azonban ellentmondanak ennek.  A kutatócsoport azt vizsgálta, hogy mennyi antitest titer nő az omikron variánssal vagy a delta variánssal való fertőzés után. A titer azt jelzi, hogy hány antitestje van egy személynek, amelyek még mindig biológiai reakciót okoznak, és így még mindig harcolhatnak a vírusok ellen a szervezetben.

Az antitestek mennyisége nem az egyetlen tényező a fertőzés elleni védelemben, de fontos szerepet játszik.

Az omikron-fertőzés nem automatikusan véd egy másik variáns fertőzése ellen

A delta és az omikron esetek közötti antitestek mennyiségének összehasonlításakor a kutatók azt találták, hogy mindkét változatban a semlegesítő antitestek száma nőtt a fertőzés után. A "klinikailag súlyos fertőzések" növekedésének mértéke azonban nagyobb volt. Tehát, ha enyhe lefolyású a betegség akkor kevesebb antitestet is termel a szervezet.  Ezenkívül több antitest alakult ki az adott variáns ellen, így az omikron fertőzés nem automatikusan véd egy másik variáns fertőzése ellen.
Yaneer Bar-Yam pandémiás kutató a tanulmány eredményeit tekinti magyarázatnak arra, hogy az emberek miért fertőzik meg magukat olyan gyorsan az omikron fertőzés túlélése ellenére. "Összességében az Omikron fertőzések utáni immunitás sokkal alacsonyabb, mint a delta fertőzések utáni immunitás, ami a fertőzés súlyosságához kapcsolódik. Tehát, ha nem kap súlyos fertőzést annak minden következményével, akkor nem válik immunissá egy másik fertőzésre" - kommentálja Bar-Yam a tanulmányt a Twitteren.

Előpublikáción alapulnak az eredmények

A tanulmány eredményeit eddig csak előnyomatként tették közzé a "medRxiv" portálon, így független szakértők még nem vizsgálták felül őket. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a tudósok csak a beoltott emberek antitest-titereit vizsgálták, mivel azt is meg kell vizsgálni, hogy az antitestek száma milyen mértékben csökken az idő múlásával.

Például a kutatók képesek voltak meghatározni, hogy egy enyhe Omikron fertőzés "jelentősen alacsonyabb növekedést" okoz az antitestek mennyiségében, mint az emlékeztető oltás. A hatás csak körülbelül egyharmada volt olyan nagy, mint az emlékeztető oltás után.

Omikronnal való újrafertőzés: akár már két-három hét után?

Erre és egy másik amerikai kutatásra alapozva holland források egy másik nyugtalanító következtetésre is jutottak.  Azt tapasztalták, hogy az újrafertőződés akár két-három hét után is bekövetkezhet. Azt emelik ki az amerikai eredményekből, hogy akiknél ez megtörténik, azok gyakran nem voltak beoltva. “Emlékeztető oltást pedig végképp nem kaptak.”

Milyen következtetések vonhatók le mindebből?

Egyrészt, mivel gyenge lefolyású általában az omikron, kevesebb antitest alakul ki.  Másrész, az omikron általi fertőzés elsősorban az omikron ellen véd, de az sem túl hatékony.  Összesítve, az oltás általi védettség (különösen a boosterrel/emlékeztetővel megerősítve) sokkal jobb védelmet nyújt mint egy fertőzés.

A holland cikk (magyar fordítása ITT található) még egy fontos következtetést kiemel, ami legalább ennyire fontos, tudniillik, a gyógyultsági igazolások időtartama valószínűleg még mindig túl hosszú illetve túl megbízhatatlan. Hollandiában egyébként egyes politikai döntéshozók egyenesen azt javasolják, hogy az oltási és gyógyultsági igazolásoktól függetlenül, mindenkit rendszeresen teszteljenek. De ez már egy másik témához vezet, mert ez elég sajátosan holland felvetés.

Forrás: inFranken.de, metronieuws.nl, rki.de