Ugrás a tartalomra

Novembertől nem kapnak kártérítést karanténkor a beoltatlanok

Országosan egységes szabályozásra törekszenek a tartományok


Aki beoltható, de nem akarja, hogy beoltsák, annak novembertől fel kell készülnie a kellemetlenségekre. A szövetségi és tartományi egészségügyi miniszterek úgy döntöttek, hogy a beoltatlan munkavállalók már nem kapnak pénzt koronavírus miatti karantén esetén.

Csak Bréma és Türingia nem szavazta meg a határozatot

A hatóságilag elrendelt koronavírus-karantén miatti bevételkiesés esetén a legtöbb be nem oltott ember legkésőbb november 1-jétől nem kaphat kártérítést. A szövetségi és állami kormányok egészségügyi minisztereinek többsége így határozott ebben a kérdésben. Bréma és Türingia tartózkodott a szavazáskor. Az új szabályok csak az emberek azon csoportját érintik, akiknek a hatóságok oltási ajánlást fogalmaztak meg korábban.

A miniszterek tanácskozásaik során arra törekedtek, hogy országosan egységes politikát folytassanak. Egyes tartományok már korábban maguk döntöttek arról, hogy a be nem oltott emberek hamarosan nem lesznek jogosultak kártérítésre (erről korábban már ITT beszámoltunk). A járvány elleni védekezésről szóló törvény (Infektionsschutzgesetz) már rendelkezik erről az olyan esetekre vonatkozóan ahol a karantén elkerülhető lett volna, amennyiben az érintett igénybe vette volna az ajánlott oltást. Mivel most már elegendő vakcina áll rendelkezésre, ezt a rendelkezést végre kell hajtani. A szabályozás részleteit a tartományok maguk fogják szabályozni.

Karantén esetén eddig hat hétig teljes bér járt az államtól

Alapvetően azok a munkavállalók, akiknek karantén elrendelése miatt otthon kell maradniuk, az első hat hétben teljes bérpótló támogatást kapnak az államtól, aminek mértéke a hetedik héttől 67 százalékra csökken. A munkavállalóknak nem kell aggódniuk semmi miatt, és továbbra is közvetlenül a munkáltatójuktól kapják a pénzüket, akinek azt az illetékes hatóságnak visszatéríti. A munkavállalóknak csak a hetedik héttől kell saját maguknak kártérítést igényelni.

Ez a rendeletet legkésőbb november 1-től már nem lesz érvényes azokra a be nem oltott személyekre, akikre van érvényes oltási ajánlás, amennyiben rizikós külföldi területről hazatérve karanténba kell vonulniuk vagy mert fertőzöttekkel kerültek szoros kapcsolatba, és emiatt nem dolgozhatnak. A teljesen beoltottakra általában nem vonatkoznak a karanténszabályok.

Továbbra is kapnak pénzt a betegek

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter védelmébe vette a oltatlan emberek pénzügyi kompenzációjának bejezéséről szóló kezdeményezést. "Egyébként nem a nyomásról van szó, hanem beoltottakkal szembeni méltányosságról. Miért kellene másoknak fizetniük azért, ha valaki önállóan úgy dönt, hogy ne oltsák be?" – mondta a CDU politikusa még a tárgyalásokat megelőzően.

A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) ismét bírálta a szabályozást. Reiner Hoffmann, a DGB főnöke az RBB-Inforádióban elmondta, hogy a munkáltatóknak most le kellene kérdezniük alkalmazottjaik oltási státuszát, hogy kompenzációs kifizetéseket igényelhessenek. "Ennek nincs jogszabályi alapja, mert ez bizonyos esetekben ahhoz vezetne, hogy hozzájutnak a munkavállalók egyes érzékeny egészségügyi adataihoz" – mondta Hoffmann. Ez bonyolulttá és potenciális konfliktusforrássá teszi az egészet. A politikusoknak őszintén kellene beszélniük, és át kellene gondolniuk, hogy akarnak-e általános vakcinázási kötelezettséget.

A német Betegvédelmi Alapítvány (Deutsche Stiftung Patientenschutz) is bírálta a rendeletet. Eugen Brysch, az alapítvány kuratóriumi tagja az AFP hírügynökségnek azt mondta: "Aki nem vesz részt ebben, az kiesik. De a német egészségügyi rendszer nem így működik." A szolidaritási alapon nyújtott szolgáltatásoknak eddig sem az oltási státusz, sem a gondozásra való rászorultság, sem a betegségek, sem pedig az étkezési szokások nem voltak feltételei. "A mai döntéssel az egészségügyi miniszterek felrúgták ezt az etikai konszenzust."

Forrás: n-tv.de