Ugrás a tartalomra

Mennyit spórolnak a németek? És a magyarok?

Németek megtakarításai: Mennyien képesek félretenni jövedelmükből?


Magas infláció idején, amikor emelkednek az élelmiszer- és energiaárak, tízből csak négy német tud pénzt megtakarítani jövedelméből. Ez abból a felmérésből derül ki, amelyet a Kantar közvéleménykutató intézet tett közzé 2023 áprilisban a Privát Lakástakarékpénztárak megbízásából. A közvéleménykutatásban 2000 14 év feletti németországi lakos vett részt. 42,5 százalékról 40,4 százalékra csökkent azok száma, akik azt válaszolták, hogy képesek bizonyos célokra megtakarítani. A most mért érték a második legalacsonyabb az adatgyűjtések  1997-es kezdete óta.

A 2022-es év nem volt valami eredményes - sem itt, sem ott

A növekvő infláció ellenére a németek 2022-ben tovább növelték megtakarított pénzüket. A magánháztartások esetében mért alig két százalékos, közel nyolcbillió eurós növekedés azonban 2022-ben lényegesen alacsonyabb volt, mint az azt megelőző, koronavírus-járvány által meghatározott két évben. Ezt a DZ Bank szövetkezet számításai mutatták 2023 január elején.

2020-ban (+6,7 százalék) és 2021-ben (+8,5 százalék) a magánháztartások pénzügyi eszközei Németországban sokkal nagyobb mértékben nőttek. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy sok embernek több pénze maradt a járvány idején, mint normál időkben. Például azért, mert törölték a nyaralásokat, és a szabadidős létesítményeket ideiglenesen bezárták. 2022-ben a vagyonok elolvadását csak úgy lehetett megakadályozni, hogy a német lakosság hírnevéhez méltó módon „világbajnoki szinten” ismét elkezdett nagymértékben spórolni, amint az a DZ Bank elemzéséből kiderül.

És mi a helyzet odahaza?

A K&H legújabb reprezentatív mintavételen alapuló kutatása szerint alapján a hazai népesség nagy része igencsak kiszolgáltatott pénzügyi helyzetben van. A 30-59 év közötti korcsoport egyharmadnál is nagyobb része nem tudna 1 hónapnál tovább megélni félretett pénzéből. A helyzet akkor sem túl rózsás, ha az átlagot nézzük: ez is csupán 7 hónapra elegendő.

2022 második negyedévében például a 30-59 évesek negyede nyilatkozott úgy, hogy nem képes vagy nem szokott spórolni. Ez jóval több az előző évinél: tavaly ilyenkor még csak 18 százalék nyilatkozott így. Jó hírnek mondható, hogy 33 százalék rendszeresen spórol, és a félretenni kívánt pénzt már a hónap elején elkülöníti.

Sokat spóroltak az emberek 2020ban is

Válságok idején az európaiak próbálnak pénzt félretenni. 2020-ban mintegy 585 milliárd eurót takarítottak meg az emberek.

Ezt a hamburgi Deposit Solutions állapította meg elemzésében. Az euró-övezetben a megtakarítások volumene majdnem 50 százalékkal emelkedett, 2019-ben még csak 395 milliárdra rúgott.

Az új megtakarítások nagy része, mintegy 150 milliárd, a német megtakarítóknak köszönhető. Mindez annak ellenére van így, hogy a hosszú távú banki betétek alig fizetnek kamatot. Németországban a megtakarítások összértéke 37 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest. Az euró-övezetben egyébként a volumen Franciaországban nőtt legjobban, 72 százalékkal. Egész Európát figyelembe véve Nagy-Britanniában nőttek legjobban a megtakarítások, ott 170 százalékos volt a növekedés.

„A csökkenő fogyasztás és a tartósan bizonytalan gazdasági helyzet ahhoz vezetett, hogy az emberek minden korábbinál több pénzt tettek számláikra”, mondta Tim Sievers az elemző cég vezetője.

Rekordnagyságúra nőttek Európában a pénzbeli vagyonok

Egy főre vetítve a franciák 2200, a németek 1800 euróval többet takarítottak meg. Ezt a Barkow Consulting tanácsadó cég számította ki az európai és a brit jegybank adatait kiértékelve. A briteknél egy főre vetítve 2500 euró volt a volumen növekedése. Ez sok banknak okozott fejtörést, mivel a bankoknak a jegybankban elhelyezett betétek után negatív kamatot kell fizetniük. Sok bank reakcióként negatív kamatot vezetett be ügyfelei számára is. Erről korábban ITT írtunk.

A Deposit Solutions azzal foglalkozik, hogy a megtakarítók pénzét partnerbankokhoz közvetíti. Így a takarékoskodók pénzüket dél- vagy kelet-európai bankoknál helyezhetik el, ahol részben magas kamatok csábítanak. A vállalkozás tulajdonosai között a PayPal társalapítóját, Peter Thielt és a Deutsche Bankot is megtalálhatjuk.

Az emberek a rövidített munkaidőtől és a munkanélküliségtől tartva nem adták ki pénzüket. Ráadásul a korlátozások miatt a kereskedelmi és a vendéglátóipari költés összege is lecsökkent. A DZ Bank elemzői „extrém magas megtakarításokról” beszéltek. Bár részvényből is sokat vettek az emberek – az alacsony kamatok ellenére a pénz legnagyobb része a folyószámlákra került.

Mi a helyzet Magyarországon és Közép-Európában?

Az IMAS International az Erste Csoport számára készített felmérést, ahol hét ország megtakarítási hajlandóságát vizsgálta Kelet-Közép-Európában. A helyi pénznemben kifejezve (Szlovákia és Szlovénia kivételével a többi állam nem tagja az euróövezetnek) 2020-ban mindenhol sikerült több pénzt félretenni, mint egy évvel korábban.

Magyarországon is így volt ez, de az euróban kifejezett fejenkénti érték csökkent – így Magyarország a negyedik helyen maradt (3 százalékkal nőtt a havi megtakarított összeg és 22600 forint volt havonta). A bővülés euróban számított mértéke Csehországban volt a legnagyobb 2015-ös bázishoz viszonyítva, itt mintegy 43 százalékos volt a növekedés, szemben a magyarországi 34 százalékkal (ami persze jóval kevesebbet ért a forint árfolyamvesztesége miatt). Forintban számolva az adatok sokkal kedvezőbben lettek volna Magyarországon – a növekedés több mint 50 százalékos volt, 15 ezer forintról 22600 forintra emelkedett.

Főleg vészhelyzetre kell a pénz Közép-Európában

A legtöbben az egész térségben vészhelyzetre spórolnak (Magyarországon 79 százalék, szemben a tavalyi 70 százalékkal). A magyarországi megtakarítóknak mindössze 8 százaléka hajlandó csak nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb hozamért, míg 78 százalék inkább a biztonságra törekszik.