Ugrás a tartalomra

Oltáskötelezettség: márciusban esélytelen. De mikor jöhet leghamarabb?

A német kormány és az ellenzék újra berobbantotta az oltáskötelezettség témáját


Amint már 2021 novemberében beszámoltunk erről, az új német kormámy már 2022 márciusra tervezte a kötelező oltást.

Úgy néz ki, a március egyre valószínűtlenebbnek tűnik. Az SPD és a Zöldek a napokban úgy nyilatkoztak, hogy nem szeretnének egy elhamarkodott döntést hozni - írja a Tagesschau.de. Ennek oka a Bundestag és a Bundesrat menetrendje, valamint bonyolult jogi kérdések.

Május előtt aligha léphet életbe a kötelező védőoltás, először is átfogó orientációs vitát kell tartani a Bundestagban január végénn. A karnevál miatt februárra már csak egy hetes találkozót terveznek, így legkorábban a március 14-i héten lehet döntést hozni. Mivel a Bundesrat csak április 8-án ülésezik újra, a projektet csak ezután lehet véglegesen jóváhagyni a jelenlegi ütemterv szerint. Ha a kötelezettség érvényesítésére egy központi oltási nyilvántartást is felállítanak az összes beoltott személy adataival, akkor júniusig nem léphetne életbe az oltási kötelezettség – ismertette a Tagesspiegel.
 


Update: 2021 nov 30

A világjárvány elleni küzdelemben Scholz kijelölt kancellár általános oltási kötelezettségre akar támaszkodni , beleértve a törvény általi büntetéseket is. A jövő év első hónapjaiban jogalkotási eljárást kezdeményeznek majd.

Februárban, márciusban léphet életbe a kötelezettség

Olaf Scholz szövetségi kancellár amellett érvel, hogy legkésőbb március elejétől általános oltási kötelezettséget vezessenek be Németországban. "Az én javaslatom az, hogy az az idő, amikor mindenkit beoltottak, ne legyen túl messze, azt javaslom: február elején vagy március elején" - mondta Scholz a Bild TV-nek a mai koronacsúcs után. Azt is világossá tette, hogy a kötelező védőoltásról szóló döntés a Bundestag kezében.

Scholz szerint a Bundestag a törvényjavaslatot még az év vége előtt be kell nyújtani. "Feltételezem, hogy ez még ebben az évben elkezdődik" – mondta az SPD politikusa.

Scholz hangsúlyozta, hogy ez "lelkiismereti kérdés" minden képviselő esetében. Olyan jogalkotási folyamatot indítunk el, ahol minden képviselő lelkiismerete szerint szavazhat egy általános oltási kötelezettségről." Már ezt megelőzően lesz egy szabályozás, ahol intézményi szinten lehet dönteni az oltási kötelezettségről az idősotthonok és az ápolási otthonok esetében.

Az oltás általános kötelezettséget jogsértés esetén a büntetőjogilag is lehetne szankcionálni. Ezzel kapcsolatban azonban még nincsenek konkrét részletek kidolgozva. Az SPD politikusa a feszült helyzettel indokolta az eljárást. "Ha magasabb lenne az oltási arány, akkor más lenne a helyzet" - mondta.

Nem lehet csak "szívtelenül nézni, hogy mi a helyzet most". Ezért több oltásra van szükség.

Még sok kérdés nyitott

Scholz azt is bejelentette, hogy a teljesen beoltott emberek esetében a védelmi státusz bizonyítékaként nem lenne szabad egy évig azt vélelmezni, mint korábban. A vita most egy hat hónapra történő rövidítésről folyik. Ennek az oka az, hogy kiderült: a vakcina által nyújtott védelem nem tart olyan sokáig, mint azt eredetileg feltételezték.

Andreas Bovenschulte, Bréma kormányfője szerint a koronacsúcson folytatott tárgyalások széles körű egyetértést mutattak az általános oltási kötelezettség esetében. Ez a tendencia a beszédekből vált világossá. Azonban még mindig sok a nyitott kérdés, mondta Bovenschulte. Tisztázni kell például, hogy ez a kötelezettség kiterjed-e a gyermekekre és fiatalkorúakra is, amit ő nem támogatna. Az kivételek kérdését is meg kell válaszolni. "Orvosi okokra kell korlátozódnia, vagy vannak más okok is, például a vallási meggyőződések?"

Ezenkívül felmerül a kérdés, hogy miként lehet egy általános oltási kötelezettséget keresztülvinni - kényszerítéssel, pénzbírsággal, vagy helyettesítő fogvatartással? "Ezek nagyon fontos kérdések", mondja Bovenschulte. Németországban egyelőre nincs általános oltási nyilvántartás. Ezt a kötelező oltás létre kell hozni.

Forrás: n-tv.de