Ugrás a tartalomra

Terjedési statisztikák: Mire lehet következtetni?

Sok az ismeretlen fertőzési hely, de vannak világos trendek


Frissítés (2021. december 8):
Már lassan két éve élünk együtt a nyavalyával. A kezdeti zavarodottság óta folyamatosan próbáljuk kideríteni, hogy ki, hol és mikor fertőzödhetett meg. De ez nem egyszerű. Még csak azt sem lehet mondani, hogy egyre egyszerűbb lesz az idő előrehaladtával. De miért is?

Forrásunk erről Dr. Hajo Zeeb professzort, kérdezte meg, akik a Leibnitz Institutnél dolgozik epidemiológusként, Brémában.

Ki tartja nyilván ezeket az adatokat?

Országos szinten az egészségügyi hivatalokhoz beérkező adatokat az RKI tartja nyilván, ebben az Excel-táblázatban. Ez heti bontásban, összesen 21 kategóriába sorolva tárolja azt, hogy a regisztrált fertőzések hol történtek, vagy éppen azt a tényt, hogy ezt nem lehet tudni. Ezekben az esetekben az szerepel a táblázatban, hogy “Nicht in Ausbruch erfasst” (nem köthető fertőzési helyhez”.

Kevés fertőzésnél lehet megmondani a fertőződés helyét

Például a novemberi 8-i táblázatban csupán 5 százalék esetében lehetett behatárolni a fertőződés valószínű helyét. Az RKI ezt így foglalja össze: "A magas esetszám és az esetek kapcsán felmerülő számos kapcsolati személy miatt gyakran nem lehet kideríteni, hol történt a fertőzés. " És hogy mekkora esetszámnál lehetsége még hatékonyan elvégezni a kapcsolatkövetés fáradságos munkáját? Arra álljon itt példaként az, amit a drezdaiak mondtak erről: „A számok exponenciális növekedése miatt az egészségügyi hivatal nem képes a környezeti tanulmányokat elvégezni. Ez csupán 50-es incidenciáig lehetséges.”

Bár kicsi a találati arány, mégis lehet tendenciákat megnevezni

Az RKI ennek ellére képes trendeket azonosítani. Azt mondják, hogy sok a halmozódás a magánháztartásokban és a szabadidőben, például az utazásokkal kapcsolatban.

Az RKI azt is megállapítja, hogy fertőzések és gócpontok más kontextusban is előfordulnak, például a munkahelyeken, az iskolákban, a tánc- és énekes eseményeken, illetve más ünnepségeken, különösen a nagy rendezvényeken és különféle belső terekben.
Emellett a Covid-19-cel kapcsolatos gócpontok ismét fokozottan fordulnak elő az idő- és ápolási otthonokban, valamint a kórházakban. Ez a beoltott embereket is érinti.

De miért is ilyen nehéz ez a nyomozómunka?

A professzor szerint a fertőzések gyorsan történnek, akár elég rövid kapcsolatteremtés során is, amelyek “15 percnél is rövidebbek, amiből a kezdetekben kiindultunk.”

Lehet ebből valamilyen tanulságot levonni?

Igen, de az elég általános. “Amire mindenképp érdemes odafigyelni: távolságtartás és maszkviselés”, zárul a professzorral készített riport.

Forrás: mdr.de

 



(Kelt: 2020. augusztus 24.)
Németországban átlépte a fertőzöttek száma a 230 ezret, de hol fertőződtek meg a legtöbben?

A felmérés szerint a privát háztartásokban a fertőzés átlagosan 3,2 emberre, tehát legfeljebb a családtagokra, lakótársakra terjedhetett tovább. Magyarországhoz hasonlóan Németországban is gócpontul szolgálnak az idős- és szociális otthonok, ahol átlagban 19 embernek adják tovább a koronavírust a fertőzöttek. Legjobban a menekülttáborok  és -otthonok lakói vannak kitéve a járványnak: itt átlagban 21 új fertőzés történt egy-egy góckitöréskor.

A Robert Koch Intézet felmérése szerint az iskolák nem játszanak komoly szerepet a fertőzés terén, pedig az augusztusi iskolakezdéskor komoly vita volt az oktatási feltételekről Németországban. Az Intézet augusztus közepéig iskolákban 31 gócpontot és összesen 150 iskolai fertőzést tárt fel, mely nem szignifikáns (ám egyes tartományokban az új tanév csak augusztus 11 után kezdődött el). A szálláshelyek, éttermek és irodák pedig még kisebb szerepet játszanak a kutatók szerint.

A felmérésben összesen 10 fő helyszínt különítettek el, 30 különböző alkategóriával: lakóhelyek (ide tartoznak a laktanyák és otthonok is), gyógykezelő intézmények, munkahelyek, oktatási intézmények, ellátóhelyek (óvodák, idősotthonok), szabadidő (erdő, piknik, klub, állatkert, egylet stb.), vendéglátóhelyek, szálláshelyek, közlekedési eszközök (a vonat esetén különösen nehezen feltárhatóak a kontaktok), illetve egyéb (nem meghatározható) kategóriák.

A szabad levegőn, kültéren nehezebben terjed a fertőzés, az Intézet azonban külön felhívta a figyelmet a három piknik következtében regisztrált esetre. A felmérés természetesen közel sem pontos, az Intézetnek csupán a regisztrált esetek 27 százalékánál (55.000 eset) sikerült a megfertőződés pontos helyét feltárnia és kategorizálnia. Mindenesetre mindenütt vigyázzunk magunkra és ne vegyük fél vállról a hatályos előírásokat és tanácsokat!

Források: rki.de

br.de