Hogyan működhet a migráns gyerekek integrációja az iskolákba? Johanna Wanka, a német oktatási miniszter a következő javaslatot tette: Egyik osztályban sem lehet olyan sok bevándorló háttérrel rendelkező gyerek, hogy anyanyelvükön tudjanak beszélni, mert ez megnehezíti a integrációjukat.
Az oktatási miniszter egy interjúban elmondta, hogy korlátozni szeretné a migráns gyermekek számát egy osztályban. Ellenzi a kvóták bevezetését, de az arány „kiegyensúlyozott” kell legyen. A kiegyensúlyozottságot azonban nem határozta meg számokban.
Heinz-Peter Meidinger, a Német Filológusok Szövetségének vezetője, azt nyilatkozta, hogy problematikus lehet, ha egy osztályban több mint 35 százalék bevándorló háttérrel rendelkező gyerek van.
De valójában függ-e az oktatási sikeresség ettől az aránytól?
Az oktatási miniszter nyilatkozatából úgy érhetődő, hogy a sok migráns gyerek egyenlő a kevés német nyelvhasználattal az iskolaudvaron. Németországban „bevándorló háttérrel rendelkező gyereknek” számít már az is, akinek az egyik szülője nem Németországból származik.
A miniszter azt nem említette, hogy ezek a gyerekek gyakran Németországban születnek, és jobban beszélnek németül, mint bármely más nyelven. A mannheimi egyetem nyelvésze azt nyilatkozta, hogy nem a migrációs háttér a döntő, hanem a nyelvi készségek.
Tehát, ha a migrációs háttér döntő tényező lenne az új osztályok összeállításában, akkor sok gyerekkel járnának el jogtalanul.
A német oktatási miniszter láthatóan nem naprakész a legújabb nyelvi kutatásokkal, mert a szülőket és nevelésüket kritizálta, hiszen szerinte a migrációs háttérrel rendelkező napközis gyerekek 63 százaléka nem beszél otthon németül.
A nyelvész kutatók már megegyeztek abban, hogy a gyerek akkor tanul meg gyorsabban és jobban németül, ha otthon a szülőkkel a legjobban beszélt nyelvet használja. A mannheimi egyetem nyelvésze elmondta, hogy a szülőktől elsajátított kezdetleges némettudásra az iskola nem tud építeni, ezért jobb, ha otthon anyanyelvükön beszélnek.
Több németországi tartományban kifejezetten ösztönzik, hogy az állami iskolákban a bevándorló háttérrel rendelkező gyerekek anyanyelvükön beszéljenek. A nyelvész elmondta, hogy az európai közösség által is elvárt többnyelvűség nem rontja az iskolai tantárgyakban való sikerességet, hiszen a gyerekek gond nélkül több nyelvet tudnak egyszerre tanulni. Amint több tanulmány is bebizonyította, a tanulási sikeresség nem a migrációs, hanem a társadalmi és szociális háttértől függ.
Az oktatási szakszervezeteket is irritálja a migrációs háttérrel rendelkező gyerekek korlátozása az osztályokban. Szerintük ez az ötlet kivitelezhetetlen és abszurd, mert azt jelentené, hogy adott városrészből, ahol sok külföldi gyermekek van, a gyerekek a jövőben busszal kellene más kerületek iskoláiba menjenek.
Az oktatási szakszervezetek iskolai szakértője elmondta, hogy a gyerekek válogatása helyett olyan képzett tanárokra van szükség, akik a németet második nyelvként oktatják.
Azaz, ha elérnék, hogy az úgynevezett gyújtópont negyedek sok migráns gyereket tanító iskoláiba az oktatás olyan színvonalas lenne, hogy még az oktatás-tudatos, felsőoktatási tanulmányokkal rendelkező szülők is oda íratnák gyermekeiket, akkor nem lenne szükség semmilyen korlátozásra vagy kvótára. Az osztályok heterogének lennének, kényszer és nyomás nélkül.
Forrás: spiegel.de
