Ugrás a tartalomra

Megszületett a STIKO legújabb oltási ajánlása

Kiderült, kiknek javasolják a második emlékeztető oltást


Megszületett a STIKO legújabb oltási ajánlása

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egy hete hagyta jóvá a Biontech és a Pfizer koronavírus elleni vakcináját, amely az Omikron BA.4 és BA.5 variánsai ellen is hatásos. Szeptember elején jóváhagyták a Biontech és a Pfizer, valamint a Moderna vakcináit az Omikron BA.1 szubvariáns ellen.

A STIKO tizenkét éves kortól kezdve mindenkinek javasolja az alapvető immunizálást és az emlékeztető oltást, az úgynevezett boostert. Második emlékeztető oltást javasolnak a 60 év felettieknek és mindazoknak öt éves kortól kezdődően, akiknek más alapbetegségük van, és emiatt fokozott náluk a súlyos Covid-19 lefolyás kockázata. Ugyanez az ajánlás vonatkozik mindenkire, aki tizenkét évesnél idősebb, valamilyen krónikus betegségben szenved, továbbá az egészségügyi és gondozási intézmények személyzetére és az idősotthonok lakóira.

Az alapvető immunizáláshoz, azaz az első és a második vakcina-adaghoz a most adaptált vakcinákat nem hagyták jóvá. E célra az eddig használt vakcinákat fogják továbbra is alkalmazni.

Forrás: welt.de


Érdemes beoltatnod magad, ha már voltál beteg?

Kelt: 2021. január 4

Védettséget az élvez, aki már beteg volt vagy aki beadatta az oltást. Kell tehát az oltás annak, aki már átesett a fertőzésen?

A nyájimmunitás kialakulása kvázi egyet jelent a járvány végével. Ehhez az kell, hogy a népesség mintegy 70 százaléka rendelkezzen a koronavírus elleni antitestekkel.
Az immunitást alapvetően kétféleképpen lehet megszerezni: vagy megfertőződik valaki vagy megkapja a védőoltást. Van értelme annak, hogy oltást kapj, ha bizonyíthatóán átestél a fertőzésen? A Robert Koch Intézet (RKI) óvatósan azt mondja, hogy “nincs”, az egészségügyi minisztérium pedig ettől függetlenül nem akar az oltási sorrenden változtatni.

Az antitestek koncentrációját befolyásolja a megbetegedés súlyossága

A vírussal való fertőzéskor a szervezet immunválaszt ad: antitestek képződnek és így védettség alakul ki újbóli fertőzéssel szemben. Ez legalábbi egy ideig védelmet nyújt. Az RKI szerint: “A vizsgált személyek többségénél legalább öt hónapon át stabil marad az antitestek koncentrációja.” Ennél többet egyelőre nem lehet mondani. Egy viszont biztos: “Alacsonyabb és gyorsabban csökkenő antitest-koncentrációt figyeltek meg azoknál, akiknek nem voltak tüneteik vagy nagyon enyhe volt a betegség lefolyása.”
A védettség pontos időtartama egyelőre bizonytalan.

Nem jelent kockázatot, ha a fertőzésen átesettek oltást kapnak

Az RKI állandó oltásügyi bizottsága szerint azokat, akik átestek a SARS-CoV-2 fertőzésen, nem kell beoltani egyelőre. További adatok rendelkezésre állásakor pontosíthatják majd ezt az álláspontot.
Az is fontos, hogy szerintük az oltás beadása előtt nem szükséges arról meggyőződni, hogy valaki korábban átesett-e már a betegségen szimptómák nélkül illetve anélkül, hogy tudott volna róla.

A már korábban meggyógyultak oltásánal az elsődleges kérdés az, vajon hatékony felhasználása-e a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló oltóanyagnak, ha ők is kapnak belőle – feltéve, hogy immunitásuk bizonyítható. A minisztérium szóvivője kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a korábban megállapított oltási sorrend attól függetlenül érvényes, hogy valaki korábban fertőzött volt-e.

Forrás: augsburger-allgemeine.de