Home Office: a járvány miatt válik megszokottá?

A koronavírus-járvány átalakíthatja a vállalati kultúrát nemzetközi szinten.

A járvány kitöréséét követően mindenki, akinek munkája otthonából is végezhető, átállt a home office-ra. Ezt a német jogszabályok értelmében a munkáltatónak fel is kellett ajánlania mindenkinek a járvány idején, ahol ez a munkaforma kivitelezhető volt. Különösen igaz ez az IT-területen és az üzleti szolgáltatóközpontokban (Shared Service Center – SSC) betöltött pozíciókra. A német óriásvállalat vezetése úgy határozott: nemzetközi szinten is sztenderddé teszi az otthoni munkavégzést, hiszen produktívnak és hatékonynak ítélik meg ezt a munkaformát. Ez világszerte 140.000 dolgozót érint, melyből mintegy 45.000 alkalmazottjuk németországi.

Roland Busch, a Siemens vezetője szerint vállalatuknál a heti 2-3 nap home office megszokott, a dolgozóik többsége üdvözölni fogja ezt a döntést. Ugyanakkor éveken át ergonomikus (hát- és gerinckímélő) munkahelyek és -állomások kialakításáról beszéltek a németországi multinacionális vállalatok, most pedig megszokottá teszik a konyhaasztalnál, saját kis zugban történő munkavégzést. A vezető úgy fogalmazott, hogy ez a döntés átalakíthatja vállalati kultúrájukat, hiszen ezzel egy új vezetői szemléletmód jár, ami az eredményekre fókuszál, nem pedig az irodai jelenlétre.

A koronavírus gazdasági hatásai mellett sok SSC és multinacionális vállalat rádöbbenhetett arra, hogy mennyi otthonról is végezhető pozícióval rendelkeznek, így az irodaépület bérlésén vagy fenntartásán rengeteg pénzt foghatnak meg. Ez fokozottan érinti Budapestet is, hiszen a magyar fővárosban számos üzleti szolgáltatóközpont és IT-cég kiszervezett részlege található, többnyire informatikai vagy nyelvtudást igénylő feladatkörökkel. Arról nem is beszélve, hogy Budapest a 2000-es évek óta a multik kedvelt célpontja lett, hiszen az infrastruktúra megfelelő, a munkavállalók kellő ismeretekkel és nyelvtudással rendelkeznek, és nem utolsó sorban sokkal olcsóbb irodákat fenntartani a magyar fővárosban, mint például Frankfurtban vagy Londonban. A kifizetett bérekről nem is szólva.

A Magyarországon betölthető SSC-pozíciók legnagyobb része - nem véletlenül - német nyelvtudást igényel. Ezek végezhetők német cég közvetlen alkalmazottjaként vagy kölcsönzött munkaerőként projektmunkában. Az utóbbi években azonban igen szépen felzárkózott az SSC-nagyhatalom Budapest mellé Szófia és Bukarest is. A keletebbre mára kialakult megfelelő vállalati kultúra, dolgozói hozzáállás és hasonlóan fejlett, ám gazdaságosabban kihasználható infrastruktúra kedvelt multis célponttá tette ezeket a városokat is.

A német nyelvtudást igénylő munkák közül például egyre többet adnak át Budapestről Szófiába, hiszen a bolgárok is remek német nyelvismerettel rendelkeznek, de egy magyar munkavállalóhoz képest olcsóbban (egy német órabéréhez képest pedig bagatell összegért), ám a magyarhoz hasonló minőségben végzik el a kért munkát, ami tökéletesen megfelel a német nagyvállalati sztenderdeknek is. Mindenesetre Budapesten gombamódra szaporodnak a többszintes irodaházak, melyeket multiknak kívánnak bérbe adni. Kérdés tehát, hogy ki lesznek-e használva ezek az épületek megfelelően? Vajon hány nagyvállalat követi a Siemens példáját? A magyar kormány sokat invesztált a multik bejövetelébe, elképzelhető, hogy a koronavírus által okozott válság keresztülhúzza a német és a magyar számításokat is.

Forrás: faz.net