A Berlini Művészeti Akadémia őrzi mostantól Esterházy Péter hagyatékát
Esterházy örökségével nő a berlinben őrzött magyar irodalmi gyűjtemény
Esterházy Péter (1950-2016) irodalmi hagyatéka a berlini Akademie der Künste gondozásába kerül. Esterházy 1998 óta volt tagja az akadémia művészi közösségének.
Életében olyan jelentős díjakat kapott, mint a Kossuth-díj (1996), a francia Irodalmi és Művészeti Rend tiszti fokozata vagy a Német Könyvkereskedők Békedíja (2004). Európai értelmiségiként mindig kereste a párbeszédet a legkülönfélébb területek alkotóival.
Végzettsége szerint matematikus volt.
Számos műfajban alkotott, a rövid prózától a nagyívű családregényeken át egészen a színház- és a filmvilág számára írt szövegekig. Első megjelent műve a Fancsikó és Pinta 1976-ban jelent meg. A Termelési-regénnyel egyik fordítója, Gahse Zsuzsanna szerint már korán a társadalom “politikai lelkiismeretévé” avanzsált. Az egyik fő művének tekintett Harmonia Caelestis (2000) nagy történelmi jelentőségű családja történetét írja le, öt évszázadon átívelve. Kiemelkedő a Javított kiadás (2002) is, melyben édesapjának a – számára is váratlan - állambiztonsági múltját dolgozza fel.
Német nyelven az UNESCO által vezetett Index Translationum adatai szerint 31 műve jelent meg.
Az Akadémia tájékoztatása szerint a gyűjtemény 1968 és 2016 közötti anyagokat tartalmaz, köztük Esterházy összes művének vázlatait és korai változatait. Ezenkívül jegyzetek és kutatási anyagok is vannak benne, amelyek betekintést engednek a szerző alkotási módszereibe. Füzetekben ezen kívül számos kézírásos karikatúra és önarckép található. Több ezer levél és képeslap rögzíti a levelezést például a szerző és más alkotók között: Nádas Péter, Nemes Nagy Ágnes, Peter Handke, Kertész Imre, Ingo Schulze vagy Michael Naumann.
Ingo Schulze, az Akadémia egyik alkotója így méltatja Esterházyt: “Hozzá hasonló nem volt és jelenleg sincs a német írók között. Elképzelhetetlen, hogy mi lett volna, ha az NDK-ban élt volna egy Esterházy. Fel se merülhet a lehetőség, hogy lehetett volna. Megváltoztatta volna az egész országot – legalábbis sokaknak: ez a szabadság és az elegancia, a függetlenség, az igen-nem konstellációk látszólag önfeledt elutasítása.”
Művei közül számosat ingyenesen el lehet olvasni magyar nyelven az interneten, a Petőfi Irodalmi Múzeum portálján, a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán.
