Ugrás a tartalomra

Munkahelyi sértegetés – jól is kijöhetsz belőle?

Mik lehetnek a következményei, ha negatívan nyilatkozol kollégáidról, főnöködről?


A munkahelyi feszültséget akár privát üzenetekben is veszélyes sértegetéssel levezetni.


Németországban többször vezetett pereskedéshez a munkaadók és munkavállalók közötti feszültség. Különösen akkor, ha a beosztott közvetlenül (élőben vagy a sértettnek címezve), vagy akár magánúton az éterben (WhatsAppon, Facebookon stb.) negatív kontextusban emlegette munkatársait, főnökeit vagy akár a cég ügyfeleit.

Ilyen esetek eredményezhetnek rendkívüli felmondást vagy magatartásbeli hiányossággal összefüggő, rendes felmondást is. A felek ezt követően perre mennek és a munkaügyi bíróságon találkoznak. Jens Usebach munkajogász ilyen németországi jogvitákból mutatott be egy csokorra való példát.

A Duisburgi Munkaügyi Bíróságnak 2002.09.26-ai ítéletében a következő nem túl barátságos Facebookos megnyilvánulást, bejegyzést kellett elbírálnia az 5 Ca 949/12-es ügyiratszám alatt.

„Egyszer majd kinyitom a számat és majd meglátjuk, milyen bután néznek majd az egyes kollégáim, akiknek nincs jobb dolguk, mint a hátam mögött beszélni és az általam itt megosztott képeket gyalázni. Januári képekről van szó, amiket kollégák kértek tőlem, ezért felraktam ide. De pár pacal kollégám, akik évek óta nem tudnak lefogyni és akiknek túlóra kell hozzá, hogy a hátam mögött kibeszéljenek, irigykedett. Nincsenek barátaitok?! Vagy rossz volt a szex? Valaki az agyatok helyére szart, vagy mi?! A kibeszélésen, észosztáson és seggnyaláson kívül nincs más elfoglaltságotok? Azt hiszitek, jobbak vagytok? Senkik és semmitérők vagytok! Én már vagy öt, sőt: több, mint öt éve nem voltam táppénzen, de most hogy elülső keresztszalag-szakadásom van, gyalázkodhattok, ti birkák! Azt hiszitek én ennek örülök? Ti mindig minden kicsiség miatt nyafogtok és igazolásokat adtok be. Kinyalhatjátok! Tudjátok, kikre gondolok, szégyellhetitek magatokat és majd meglátjátok, hogy péntektől kórházba megyek és csak két hét múlva jövök ki újra!!!” (az eredeti szöveg helyesírási hibái javítva, a mondatokat magyarul tagolva közöltük!)

A bíróság ezt a bejegyzést nem találta megfelelőnek arra minden körülmény figyelembe vételével, hogy szerzőjét munkaadója előzetes figyelmeztetés nélkül (Abmahnung) rendkívüli felmondásban vagy magatartásbeli hiányosságra hivatkozva rendes felmondásban részesítse. Noha nem túl kedves ez a (minden bizonnyal hirtelen felindulásból, frusztrált lelkiállapotban született) bejegyzés, nem nevezett meg konkrét kollégákat, csak magánvéleményt nyilvánított, a bíróság szerint ezért csak figyelmeztetni kellett volna a kollégát, így az megnyerte a pert.

A Schleswig-Holsteini Munkaügyi Bíróság 2010.04.08-i ítéletében (4 Sa 474/09) úgy döntött, hogy egy ügyfél seggfejnek való titulálása sem teszi lehetővé jogilag a fenti taglalt felmondási módokat, amennyiben a kijelentést a munkavállaló első alkalommal tette. Egyszeri esetben a munkaadó nem tett eleget kötelességének, amikor nem figyelmeztette először a beosztottat arra, hogy az ilyen kijelentések kirúgást vonhatnak maguk után.

A Rajnavidék-Pfalzi Munkaügyi Bíróság 2011.01.20-ai ítéletében (11 Sa 353/10) kimondta, hogy a kolléga hierarchiában felette álló főnöknő felé tett „Jawohl, mein Führer”-reakció nem teszi lehetővé az azonnali elbocsátást, amennyiben a kijelentés adott helyzethez vagy tárgyhoz tartozva született. Erre természetesen Németországban igen érzékenyek, egy női főnöknek ilyet mondani ettől még butaság…

Ugyanezen a munkaügyi bíróságon 2014.07.24-én született ítélet az alábbi kijelentések miatt (ügyiratszám:  5 Sa 55/14), melyet a beosztott egy elöljárójára tett. „Na, ott megy a pszichopata!”, „baj van a fejével”, „pszichiátriára való, mert beteg az agya”, „be kéne zárni őt”, „seggfej”, „Csodálkozni fog majd, nem hagyom magam kidobni az irodából!” A bíróság úgy döntött, hogy ezek a kemény kijelentések sem teszik lehetővé a felmondást, hiszen adott történésre, megnyilvánulásokra vonatkoztak és az üzenetet kapó fél nem értett egyet a kijelentésekkel.

A Hageni Munkaügyi Bíróság 2012.05.16-ai ítéletében (3 Ca 2597/11) felmentette a munkavállalót, aki a Facebookon tett degradáló megjegyzéseket egyik főnökére. „Te kis szarrakás”, „pöcsverő”, „lusta disznó, a szaros életed során soha nem dolgoztál”, „szemét disznó”, „gyökér” – írta a kolléga. A bíróság értelmezésében ezek a kijelentések a munkavállaló fiatal korának és alacsony beosztásának számlájára írhatók, ezért a felmondás nem jogszerű.

A munkahelyi sértegetéseket tartalmazó beszélgetések közül Usebach kiemelt egy olyan esetet, amely egészen a Szövetségi Munkaügyi Bíróságig eljutott (ítélethozatal: 2009.12.10 – 2 AZR 534/08). Itt a bíróság elé tártak egy olyan, több személy között zajló beszélgetést, melyben egy  kolléganő gyalázkodó, becsületsértő megjegyzéseket tett főnökére. Az állítások valóságtartalma megkérdőjelezhető, az üzletmenetről is tett hamis kijelentéseket benne. A többi kolléganő ezt eljuttatta a főnökhöz, aki azonnali hatállyal kirúgta a sértegetőt. A szövetségi bíróság szerint az ilyen tartalmú kijelentések vétenek a munkaszerződés ellen ugyan (üzleti titok megsértése), de megjegyezték, hogy egy bizalmas beszélgetés kiadásával sérülnek a munkavállaló személyiségi jogai. A kolléganő bízott benne ugyanis, hogy megjegyzései nem kerülnek nyilvánosságra, így nem kellett azzal számolnia, hogy békétlenséget teremt velük a munkahelyen és csökkenti velük a munkaadó bizalmát. A döntés értelmében az ilyen bizalmasan tett kijelentéseknek nem lehetnek negatív munkajogi következményei.

Azonnali, illetve rendkívüli vagy magatartásbeli hiányossággal összefüggő rendes felmondás a szakjogász szerint sokszor nem jogszerű, amennyiben:

  • a munkáltató nem részesíti a dolgozót figyelmeztetésben;
  • a munkavállaló hosszú ideje áll alkalmazásban;
  • a munkavállaló szociális helyzete különleges házastársa vagy eltartást igénylő gyermekei miatt;
  • vagy egyedi körülményekből kifolyólag, mint a fent is említett helyzethez köthető megnyilvánulás, vagy az eddig problémamentes, kifogástalan munkavégzés a dolgozó részéről.

A fent bemutatott jogesetek is megmutatják, hogy okozhat komoly kellemetlenségeket a negatív vélemény kinyilvánítása, ám munkajogilag a szankciók sokszor aggályosak. A szakjogász általános ajánlása a munkaadóknak: konzultáljanak szakemberrel az elbocsátást illetően, mielőtt meglépnék azt! Az már egy másik kérdés, hogy ilyen kijelentések után mennyire romlik meg a viszonyunk a főnökünkkel vagy az általunk pocskondiázott kollégákkal a munkaviszony folytatása esetén?

Mindenképpen érdemes vigyázni kivel mit közlünk bizalmasan és milyen stílusban tesszük ezt!

Forrás: anwalt.de