Megéri dolgozni a szülési szabadság után Németországban?
Megéri dolgozni a szülési szabadság után Németországban?
Sok kismama habozik visszatérni a munka világába, az "Ehegattensplitting" pedig még rá is tesz erre egy lapáttal. Hogy mennyire, ezt az IZA kutatóintézet új számításai is megmutatják, melyet a Frankfurter Allgemeine vasárnapi kiadásának részére végeztek.
A házastársak számára már anyagi okok miatt sem mindig vonzó, ha mindkét fél dolgozik, mivel így az "Ehegattensplitting" által nyújtott adózási kedvezmények egy részét elveszítik, továbbá fizetniük kell a német betegbiztosítást is. Viszont, ha egyiküknek nincs munkahelye, a másik által ingyenesen biztosítva van.
Ehhez még hozzávehetjük a valószínűsíthetően szükséges gyermekgondozási költségeket, hogy mindkét szülőnek lehetősége legyen munkába állni. Ennek ellenére sok anya dolgozik, egyrészről azért, hogy ne veszítse el szakmai kompetenciáját, másrészről pedig azért, hogy esélyei a karrierre megmaradhassanak.
Az IZA számításai azt mutatják, hogy a munkába való visszaálláshoz legnagyobb akadályt azt jelenti, ha az egyik félnek magas a keresete, mert így az Ehegattensplitting" számukra nagy előnyökkel jár.
Különösen kedvezőtlen a helyzet azon házastársak számára, ahol egyikük, hogy a másik fél részére kedvezzen, teljes munkaidős állását részmunkaidősre cseréli, hogy így mindketten részt vegyenek a gyermekgondozásban. Az IZA kiszámolta egy férj esetét, aki a 80.000 eurós fizetése helyett 40.000 eurót fog keresni a részmunkaidővel, és akinek a felesége is ugyanennyiért dolgozik, tehát nem lesz magasabb a bruttójövedelmük, mint eddig, viszont ebben a felállásban évente 2000 eurót veszítenek a nettójövedelmükből. Ha mégis igénybe kell venniük külső segítséget a gyermekgondozásban, a nettó tovább csökken. A 2000€ veszteségnek oka nem csak az „Ehegattensplitting”-ben keresendő, hanem az ingyenes betegbiztosítás elvesztése is hozzájárul.
A leginkább kedvezőek a házastársak számára az úgynevezett. Mini-Jobs-ok. Ezek adó és szociális hozzájárulás-mentesek, és a fő kereső „Ehegattensplitting" nyújtotta kedvezményeit nem befolyásolják. Feltétele azonban, hogy havonta 450 eurótól nem lehet többet keresni.
A házastársak számára már anyagi okok miatt sem mindig vonzó, ha mindkét fél dolgozik, mivel így az "Ehegattensplitting" által nyújtott adózási kedvezmények egy részét elveszítik, továbbá fizetniük kell a német betegbiztosítást is. Viszont, ha egyiküknek nincs munkahelye, a másik által ingyenesen biztosítva van.
Ehhez még hozzávehetjük a valószínűsíthetően szükséges gyermekgondozási költségeket, hogy mindkét szülőnek lehetősége legyen munkába állni. Ennek ellenére sok anya dolgozik, egyrészről azért, hogy ne veszítse el szakmai kompetenciáját, másrészről pedig azért, hogy esélyei a karrierre megmaradhassanak.
Az IZA számításai azt mutatják, hogy a munkába való visszaálláshoz legnagyobb akadályt azt jelenti, ha az egyik félnek magas a keresete, mert így az Ehegattensplitting" számukra nagy előnyökkel jár.
Különösen kedvezőtlen a helyzet azon házastársak számára, ahol egyikük, hogy a másik fél részére kedvezzen, teljes munkaidős állását részmunkaidősre cseréli, hogy így mindketten részt vegyenek a gyermekgondozásban. Az IZA kiszámolta egy férj esetét, aki a 80.000 eurós fizetése helyett 40.000 eurót fog keresni a részmunkaidővel, és akinek a felesége is ugyanennyiért dolgozik, tehát nem lesz magasabb a bruttójövedelmük, mint eddig, viszont ebben a felállásban évente 2000 eurót veszítenek a nettójövedelmükből. Ha mégis igénybe kell venniük külső segítséget a gyermekgondozásban, a nettó tovább csökken. A 2000€ veszteségnek oka nem csak az „Ehegattensplitting”-ben keresendő, hanem az ingyenes betegbiztosítás elvesztése is hozzájárul.
A leginkább kedvezőek a házastársak számára az úgynevezett. Mini-Jobs-ok. Ezek adó és szociális hozzájárulás-mentesek, és a fő kereső „Ehegattensplitting" nyújtotta kedvezményeit nem befolyásolják. Feltétele azonban, hogy havonta 450 eurótól nem lehet többet keresni.
