Ugrás a tartalomra

Aufhebungsvertrag: ezekre kell odafigyelned!

Milyen szempontokat vegyek számításba, mielőtt aláírom?


A munkaviszony közös megegyezésű megszüntetésének számos hátránya lehet.


Noha a közös megegyezés egy barátságos légkört feltételez, nem feltétlenül válhat a javadra munkavállalóként. A munkaviszony befejezését szolgáló szerződésnél (Aufhebungsvertrag) mindig mérlegelj, mielőtt beleegyezel! Semmilyen körülmények között ne írd alá alapos olvasás nélkül azonnal, inkább kérj néhány nap gondolkodási időt! Ha ugyanis nem magadtól mondasz fel, hanem alapos indok megjelölése nélkül belemész a munkaviszony megszüntetésébe eleshetsz a munkanélküli támogatástól is. Egy ilyen szerződés ugyanis a támogatás fizetésének akár 3 hónapos tilalmi idejét is vonhatja maga után (Sperrzeit). Ezen idő alatt nemcsak a segélytől esel el, hanem ennyivel megrövidíted annak későbbi időtartamát, a kiesett időszak pedig nem termel nyugdíjalapot sem.

Ha úgy döntesz, hogy nem írod alá, a munkaadódnak a rendes felmondáshoz kell folyamodnia, ahol meg is kell okolnia a felmondást a törvényeknek megfelelően.

A szakjogász 7 pontja

Patrick P. de Backer munkaügyi szakjogász úgy fogalmaz: néha van értelme a közös megegyezésnek, ha például kilátásban van egy új munkahely és ehhez szükség van a jelenlegi munkaviszony mielőbbi megszüntetéséhez. A jó hír az, hogy egy megfelelően átbeszélt és megfogalmazott szerződéssel kiküszöbölhető a Munkaügyi Hivatal általi tilalmi idő. Ugyan minden eset egyedi, a munkaviszony megszüntetését pedig egyedileg kell megvitatni a munkaadóval, a jogász szerint az alábbi 7 körülményt mindenképpen érdemes érinteni és tisztázni:

  • 1. Időtartam: mikor ér véget a munkaviszony? A felmondási időt mindig vegyük figyelembe!
  • 2. Ok(ok): miért szünteti meg a két fél a munkaviszonyt? Alapos okot érdemes feltüntetni a Sperrzeit kiiktatása miatt (pl.: elmaradt bérkifizetés, mérgező légkör, nem megfelelő körülmények)
  • 3. Ajánlólevél/Értékelés: milyen értékelést kap a munkavállaló teljesítménye és viselkedése alapján? Mit tartalmaz pontosan a kapott értékelés?
  • 4. Mentesítés: be kell-e járnod az utolsó munkanapodig vagy felmentést kapsz a munkavégzés alól erre az időszakra (a felmondási időt figyelembe véve)?
  • 5. Juttatások: a távozásod ellenére jogosult vagy-e prémiumokra vagy bónuszra?
  • 6. Szabadság: Mi történik a maradék szabadnapjaiddal? Kifizetik vagy fel kell használd őket?
  • 7. Végkielégítés: Jár-e és ha igen, mekkora összeg? Sokszor ez a legfontosabb kérdés egy Aufhebungsvertragnál.

A végkielégítés kérdése

Erről azért fontos külön tárgyalni, mert legtöbbször nem jár, illetve a munkaadók szeretnének eltekinteni tőle. Ennek összege iparáganként (tapasztalatok szerint gazdasági és vegyipari területen fizetnek a legtöbbet Németországban végkielégítésre) és munkaadónkként változik . Mivel nem léteznek törvény által megszabott összeghatárok, vitás esetekben a munkaügyi bíróságok általában a következő ökölszabályt alkalmazzák: a munkaviszony fennállásának kezdetétől számított 1 év havi bruttó átlagfizetésének a felét veszik alapul. Az összeg nagyságát a betöltött pozíció mellett az életkor és a felmondás elleni védelem (Sonderkündigungsschutz, pl betegség, korlátozottság esetén) is nagyban befolyásolja.

A személyes tényezők mellett sokat számíthat a tárgyalásokba bevont jogász rátermettsége, ügyessége is, ezért végkielégítési kérdéseknél, felmondás vagy Aufhebungsvertrag esetén érdemes konzultálni szakemberrel!

Egy konkrét eset, amikor hasznos volt a szerződés

A szakjogász harmincéves praxisából kiemelt egy emlékezetes esetet. Gyógyszerész ügyfele évi 400.000 eurós bruttó fizetés mellett volt vezető egy japán konszern német leányvállalatánál. A japán anyacégtől az év végén rendes felmondásban részesült (felmondási idővel), hozzá fordult tanácsért annak ügyében, hogy jogosult lehet-e némi végkielégítésre?

A jogász felvilágosította, hogy egy német Kft. ügyvezetőjeként nem élvez felmondás elleni védelmet (ezt következő munkaadójánál ki kell alkudnia majd), ezért nem jár végkielégítés neki. Enefelül a felmondás formai hibát tartalmaz, ami utólag korrigálható lehet, melynek következtében jogosult lehet néhány havi térítésre. Kísérletet tett ügyfele nevében: írt a japán anyavállalatnak, felhívta a figyelmüket a formai hibára és perrel fenyegetett. Azt írta, hogy egy évnyi bruttó fizetés ellenében eltekintenének a pereskedéstől.

A húzás bejött: egy hét múlva Japánból faxon küldtek egy Aufhebungsvertragot a 400 ezer eurós végkielégítés opciójával. A fejlemények a jogászt is meglepték, noha tudta: Japánban sokan egész karrierjüket egy vállalatnál töltik el, ezért az ottani törvények komolyabb védelmet nyújtanak felmondás ellen és nagyobb összegű végkielégítéseket is tesznek lehetővé, mint Németországban. Vélhetően a japán vállalat féltette jó hírnevét és meg akarta spórolni egy német ügyvéd konzultációs díját, aki felhívta volna a figyelmét a nemlétező felmondás elleni védelemre, meg nem határozott végkielégítésre; a formai hiba miatt pedig nagyjából az összeg tizedét tudták volna kialkudni ezután. Így ez a mulasztás sok pénzébe került az anyacégnek!

Forrás: anwalt.de