Magyar- német, német- magyar

Magyar- német, német- magyar

Gazdag anyanyelvünk nem volt szemérmes, amikor a szókincsét gyűjtögette. Számos nyelvből csipegetett össze és szépítette meg, mígnem egy minden külföldinek nehézséget okozó szórengeteg jött össze. ( Na jó, valljuk be, nem csak a külföldieknek okoz nehézséget. Ha szétnézünk az elterjedt közösségi oldalakon, olyan helyesírási hibákkal találkozhatunk, hogy bizony nem tudjuk, sírjunk vagy nevessünk. Mi általában sírunk. Olyan dolgok, mint „j” vagy „ly”, illetve hová kell, hová nem : ilyen ->helyett gyakran ijen (??!) vagy ien (??!). Sokszor visszafogom magam, és nem kommentálom meg az ilyen(!!) posztokat, de őszintén, bar*mi nagy erőfeszítést tud igényelni.) 

Tehát több nép hatása is fellelhető nyelvünkben, de én csak néhány olyan magyar- német kapcsolódást említenék, amelyek elnyerték a tetszésemet. Egyes esetekben már pici korom óta tudtam, hogy az adott szó kapcsolódik a német nyelvhez. Némelyeknél azonban itt kint ébredtem rá a kapcsolatra (persze nagy somolygással).

Smucig <- német schmutzig szóhoz kapcsolódik. Az egyik kedvencem, mert merőben más jelentéssel használjuk magyarul, mint németül. Magyarul fukar, míg németül koszos, piszkos jelentéssel bír. 

Rükverc <- Rückwärts

Slampos <- schlamig vagy Schlampe szavakhoz kapcsolódik. Németül elég csúnya nőkre használatos sértő szó. Próbáltam, nem szerették. Eközben otthon a kicsit „lelakottabb” öltözékünket simán slampos jelzővel illethetjük. 

Kontó <- Konto, azaz számla. 

Svung <- Schwung, lendületet jelent. 

Punktum <- gyerekként apukám használta gyakran. Kicsit rákerestem, létezett is anno, de manapság már nem használják. Nem is hallottam itt soha. Tehát apával kell ellenkeznem ahhoz, hogy mindennapos használatban legyen. ;-)

Az egyik legkellemesebb félrehallásom pedig ugyan nem a német nyelvhez kapcsolódik mégis érdekes. Méghozzá az „anya” szót véltem hallani, amikor a török kisgyerek anyukáját szólongatta (anne). Kapcsolódást még nem kerestem, de ami késik, nem múlik.