Ugrás a tartalomra

Nyelvtudás nélküli munka Németországban? Nos, lássuk csak...

Tamás elmondja, hogy mivel jár a nyelvtudás nélküli munka Németországban...


Remélem, hogy sokan el fogják olvasni a posztot, akik nyelvtudás nélkül terveznek külföldön dolgozni. Arra már többen rávilágítottak, hogy milyen nehéz dolguk lesz (igen, az lesz!), én most inkább arra szeretnék rámutatni, hogy milyen a másik oldalról nézve: együtt dolgozni egy olyannal, akivel nem tudsz kommunikálni.

Jómagam egy német kisvárosban élek és egy szállodában dolgozom mint roomboy. Viszonylag nagy a munkaerőhiány, nincs sok lehetőségük a munkaadóknak válogatni egy ilyen - takarítói - pozíció terén. Így történhet meg, hogy olyanokat is felvesznek, akiknek szinte semmi nyelvtudásuk nincs (se angol, se német).

A közelmúltban érkezett két új kolléga (a nemzetiségük mindegy, nem magyarok), akik a saját nyelvükön kívül sehogyan nem beszélnek. Nehezen boldogulnak, de nincs más lehetőségük. Minket, közvetlen munkatársaikat (és persze a főnökeiket is) nagyon bosszantja ez.

Az egy dolog, hogy kb. ugyanannyit keresnek, mint mi nyelvtudással, ezen nem is akarok csámcsogni. Inkább az a probléma, hogy így sokszor lehetetlen együtt dolgozni velük! Nem tudod megmondani, hogy ezt hozd ide, most oda megyünk, most ezt csináljuk, most így legyen, most úgy legyen.

Nem tudom elmagyarázni, legfeljebb elmutogatni, hogy mit hogyan kell. Ők pedig nem tudnak kérdezni, nem tudják elmondani, mit akarnak. A főnök elmondja a teendőket (korrekt módon németül és angolul is), nem értik meg!

Nekünk kell elmutogatnunk nekik, hogy mit kell csinálni. És vagy megértik, vagy nem... Általában nem, így aztán gyakran ott kötünk ki, hogy inkább megcsináljuk helyettük. De van egy másik, rendszeresen előforduló eset is: csinálnak valamit, és ha nem jó, akkor ránk mutogatnak, hogy mi mondtuk! Amiről persze szó sincs, csak egyszerűen nem értettek meg. Sajnálom, Activityben sosem jeleskedtem.

Plusz probléma, hogy ha bármi van, nekünk kell megkérdezni a főnököt, nekünk kell beszélni a vendéggel, a recepcióval, mindent nekünk kell lekommunikálni, mert ők nem képesek rá. Hogy eleinte így van, azt természetesen elfogadom, de hosszútávon nehéz elviselni, hogy a munka e része teljes egészében a mi nyakunkba zúdul.

Triviális dolgok ezek, mégsem gondolnak bele sokan, akik nulla nyelvtudással indulnának neki. Nekik is nehezebb, és a munkatársak sem szívesen dolgoznak velük együtt. Amúgy rendes emberek lennének, de hogy nem lehet velük beszél(get)ni, illetve hogy közös munka esetén mindig ránk hárul a kommunikáció, ellehetetleníti a jó munkakapcsolatot, és mindenki csak fintorog, ha velük kell dolgozni. Nem, nem csak a magyar, hanem az összes többi kolléga, akik nem ismerik a nyelvüket.

 

-

 

Megéri így?

e dolgoznál olyan helyen, ahol nem kedvelnek a munkatársak? Ahol nem tudod, mit kell csinálni? Ahol nem tudsz megoldani egy problémát? A magyarnál szebb fizetés persze csábító, de tenni is kell érte: tanuld meg legalább erős alapszinten a célország nyelvét, akármilyen munkára is jelentkezel! Szokták mondani, hogy a porszívó nem beszél vissza, minek oda nyelvtudás... de igen, kell! A vendéggel beszélni kell, kérdezni fog. A főnök általában nem beszél magyarul.

És van még egy sereg más dolog…

Szeretném kihangsúlyozni, nem magyar kollégákról van szó, akiknek nem akarok segíteni! Hanem olyanokról, akiknek én magam sem értem meg a nyelvüket, mégis valahogyan kommunikálnunk kéne.

 

Két dolgot mindenképp szeretnék megemlíteni

Az egyik, hogy nem felejtettem el, hogy honnan jöttem. El is mesélem: leültem németül tanulni, majd munkát kerestem, nem pedig fordítva.

De kezdjük az elején! 

Magyarországon képtelen voltam egyről a kettőre jutni, nem tudtam félretenni szinte semmit, ezért elhatároztam, hogy külföldön próbálok szerencsét. Mivel egyszer, régen, valamikor németül tanultam az iskolában, Ausztriára, Németországra és zárójelesen Svájcra esett a választás. Nekiálltam hát felfrissíteni a nulla közelihez kopott nyelvtudásomat.

Nem volt se pénzem, se időm tanfolyamra, tanárra, ezért ingyenes nyelvoktató oldalakról, antikváriumból fillérekért megvásárolt, illetve könyvtárból kikölcsönzött könyvekből, interneten fellelt hanganyagokból újra megtanultam erős alap-/ gyenge középfokon németül.

Bizony, az internet nem csak Facebookból áll, hanem nyelvtanulásra is lehet használni!

Ezután/közben jött a munkakeresés. Nem a Facebookon nyavalyogtam, hogy milyen rossz nekem, nem is írtam oda minden poszt alá ész nélkül, hogy "kaphatnék több infót", és nem is úgy jelentkeztem egy állásra, hogy hozzászólásban odaböfögtem: "érdekelne". Hanem megnéztem az interneten önéletrajz mintákat, motivációs leveleket, amik alapján megírtam a sajátomat. Utólag visszanézve már kicsit mosolygok rajta, de a lényeg benne van.

Naponta tízesével küldtem a jelentkezéseket, összesen körülbelül száz (!!!) helyet pályáztam meg. Aztán egyszer csak az egyikről felhívtak telefonon. Mekegtem, makogtam, de megértettem őket és ők is megértettek engem! Hamarosan pedig kezdhettem.

 

-

 

Szóval aki a kifogásokat keresi arra, hogy miért nem tud legalább alapfokon megtanulni németül, az a munkában is csak a kifogásokat fogja keresni. Akinek facebookozni van ideje, annak legyen nyelvtanulásra is. A pénz sem lehet kifogás, nem csak fizetős nyelvtanfolyamok, hanem ingyenes internetes anyagok is vannak.

A másik dolog: biztosan vannak olyanok, akik szerint rosszindulatú vagyok, nagyképű vagyok és nem szeretnék segíteni másokon. Ők azok, akik bátorítják a nyelvtudás nélkül dolgozni szándékozókat, hogy így is lehet boldogulni.

Őket tisztelettel kérem, tegyenek nekik javaslatot arra is, hogy hogyan lehet német nyelvtudás nélkül Németországban:

- bankszámlát nyitni

- egészségbiztosítást intézni

- adószámot intézni (ha nem küldik ki)

- betegség esetén orvoshoz menni, elmondani a bajunkat, megérteni az orvost

- telefonálni a főnöknek, ha betegség vagy más miatt nem tudsz menni dolgozni, esetleg késel

- szabadságot kérni

- kiállni az igazad mellett, ha átvertek

- a szállodai takarító munkakörnél maradva a vendéget megérteni

- a munkahelyen a feladatot megérteni, szükség esetén kérdezni

- jelezni, ha bármi vészhelyzet van (akár mentőt, tűzoltót hívni)

- bármilyen más egyéb ügyet intézni.

Nem biztos, hogy az a rossz, aki leírja a realitást. És nem biztos, hogy az a jó, ha színesben látjuk a dolgokat, a nehézségeket pedig nem akarjuk észrevenni. Igen, a német (az osztrák, az angol, a svájci stb) sokkal jobban fizet, mint a magyar. Az a baj, hogy ezt sokan feltétel nélkül elvárják. Tiszteljük meg a munkaadónkat azzal, hogy legalább alapfokon megtanuljuk a nyelvüket!

Tamás